Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Az atomenergia 1999. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
554 eredmények lennének, és nem lennének megoldandó problémák, mulasztások. Annak alátámasztására, hogy a helyzet azért nem ennyire idillikus, két élő, megoldandó problé mát szeretnék felvetni. Az Országos Atomenergia Hivatal függetlensége a beszámoló szerint teljes mértékben rendezett, minthogy "Magyarországon a nukleáris biztonsági hatóság a kormány irányításával működik, s a függetlenségére vonatkozó nemzetközi elváráso k érvényesítése érdekében a főigazgatót és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki". A valóságban azonban az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét a gazdasági miniszter látja el, ő egyben az Országos Atomenergia Bizottság elnöki tisztét is betölti. Ezá ltal a függetlenség elve sérül, hiszen a Paksi Atomerőmű szakmai felügyelete is a Gazdasági Minisztériumhoz tartozik. Hogy a bizottság, illetve a hivatal feladatát elkülönülve lássuk, elég a jelentésből a definíciót olvasni, mindkét esetben az első mondato t. "Országos Atomenergia Bizottság: az atomenergia alkalmazása területén döntéselőkészítő, koordinatív és külön jogszabályban meghatározott ügyekben döntéshozó és ellenőrző feladatokat lát el", majd ezt tovább részletezi, amiből világos, hogy az Országos Atomenergia Bizottság az atomenergia alkalmazásában érdekelt, és ehhez kapcsolódó feladatai vannak. Ehhez képest az Atomenergia Hivatal feladat- és hatáskörénél az első mondat: "nem támogatója és nem ellenzője az atomenergia alkalmazásának", tehát teljes f üggetlenséget definiálnak. (13.20) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2000. május 21e és június 2a között ellenőrző vizsgálatot végzett az Országos Atomenergia Hivatalnál, és jelentésének két pontjában tért ki a függetlenség, illetve az összeférhetetlen ség kérdésére. Az egyik ajánlása a következőképpen hangzik: "Az Országos Atomenergia Hivatal beszámoltatása olyan személyeken, testületeken vagy szervezeteken keresztül történjen, amelyeknek sem közvetlenül, sem közvetve nem feladata a nukleáris energia tá mogatása. Ugyanezek a rendelkezések vonatkozzanak tevékenységének a kormány általi felügyeletére az Országos Atomenergia Bizottságon keresztül." Jogosan nehezményezte tehát a jelentés az előzőekben említett szervezeti és személyi összeférhetetlenséget. Egy ébként hozzá kell tenni, hogy ez az 199094 közötti időszakban nem állt fenn, hiszen ekkor Pungor Ernő tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozott az Országos Atomenergia Hivatal. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentésének egy másik pontja szeri nt: "Az Országos Atomenergia Hivatal ne vegyen részt olyan testület létrehozásában, amely az atomenergia felhasználása területén létesítményeket finanszíroz és üzemeltet vagy tevékenységeket folytat. Jelenleg ez a radioaktív hulladékokat kezelő közhasznú t ársaság megalakítására és a központi nukleáris pénzügyi alap menedzselési funkciójára vonatkozik." - állapítja meg a jelentés. A központi nukleáris pénzügyi alap rendeltetése a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésének a finanszírozása. Az alappal a kormánynak az OAH feletti felügyeletet ellátó tagja - jelenleg a gazdasági miniszter - rendelkezik, az alap kezelője pedig az Országos Atomenergia Hiv atal, amely létrehozta a jelentésben szereplő közhasznú társaságot. Így tehát nem véletlenül kifogásolja a jelentés ezt a helyzetet. Természetesen ezen elvileg lehetne változtatni, de sajnálatos módon az oktatási és tudományos bizottság ülésén az előterjes ztő válaszából az derült ki, hogy az említett összeférhetetlenségek felszámolására nincs kormányzati szándék. A másik, kiemelt figyelmet érdemlő kérdése a beszámolónak a Paksi Atomerőművel foglalkozó 3.2.1 helyen részletezett kérdé s. Sajnos a beszámoló nem tér ki a nukleáris biztonság egyik legfontosabb összetevőjére, a humán tényezőre: a vezetők és a dolgozók felkészültségére, a munkahelyi légkörre, a bizalom és együttműködés kérdésére. Ezek a kérdések egy atomerőmű biztonságos üze meltetése kapcsán nem kerülhetők meg. Olyan szélsőséges esetre is volt már példa a
