Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Az atomenergia 1999. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
551 Igaz, hogy ezen színvonal megtartása, azaz a különféle biztonságnövelő intézkedések megtétele sok pénzbe kerül, csak a vizsgált 1999. évben tízmilliárd forintot fordítottak erre a célra. E zen meggondolásból csak egyetérteni lehet a nukleáris biztonságot célzó folyamatos korszerűsítésekkel, a reaktorvédőrendszer teljes felújításával, az új automatizált információs rendszer üzembe helyezésével és a földrengésbiztonság növelését szolgáló prog ram kivitelezésével. Jelenleg a legnagyobb társadalmi vitát kiváltó, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló telephely kiválasztása tűnik a legneuralgikusabb kérdésnek. A jelentés talán a várhatónál kisebb gondot fordít az it t vitatott kérdések tisztázását szolgáló, lehető legszélesebb körű szakmai egyeztetések megszervezésére, lebonyolítására. Szerencsére amíg a végleges tároló telephely előkészítése lebonyolítható, addig nincs akadálya ezen hulladékoknak az atomerőmű terület én történő, akár hosszabb időtartamon keresztüli, teljes mértékben ellenőrzött és valós külső veszélyt nem okozó tárolásának. Ezen vita tisztázását szolgálhatja például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében 1999 novemberében elvégzett nemzetközi vizsgálat zárójelentése is. Szükséges kiemelni, hogy bármely kiválasztott reménybeli telephely részletes geológiai és telephelyjellemzési munkáinak folytatásához a kormánynak az Országgyűlés előzetes hozzájárulását kell kikérnie, és ez szintén bizonyos i dőigénnyel jár. Noha a kiégett fűtőelemek, azaz a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének kérdése még nem sürgető, de mivel az Oroszországba történő visszaszállítás lehetősége két évvel ezelőtt megszűnt gyakorlatilag, a biztonságos átmeneti táro lás érdekében a Paksi Atomerőmű telephelyén tovább kell bővíteni a meglévő modulrendszerű tárolókapacitást. A kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban ma az az általános gyakorlat, hogy az atomerőművek területén létesített átmeneti tárolókba helyezik el azokat. Eközben van idő és lehetőség a végleges tárolás minden szempontból megnyugtató megoldásának kidolgozására. Az Európai Unió Magyarországról készített 2000. évi országjelentése részletes elemzést ad a nukleáris biztonsági helyzetünkről, és ebben kiemeli, hog y hosszú távú megoldást szükséges találni a kiégett fűtőanyag és a nukleáris hulladék elhelyezésére. A kormánynak és az Országos Atomenergia Bizottságnak felelősen mérlegelnie kell, nem veszélyeztetie a központi nukleáris pénzügyi alapból finanszírozott l egfontosabb feladatok végrehajtását az a parlament által hozott döntés, mely szerint hatálytalanítva lett az atomenergiáról szóló 1996. évi törvény 64. §ának (2) és (3) bekezdése, azaz az alap értékállóságát biztosító rendelkezés. Amennyiben ez a kockázat fennállna - és erre bizony, sajnos nagy a valószínűség , úgy a kormánynak haladéktalanul intézkednie kell, hogy akár szükséges törvénymódosítással is, de ne lehetetlenüljön el a hosszú távú nukleáris biztonság szempontjából megkerülhetetlen feladatok vég rehajtása, nevezetesen: a kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése, a nagy aktivitású végleges hulladéktároló telephelyének kutatása, a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése, valamint a majdani leszerelésre szánt felhalm ozási összeg. Ugyanakkor lényeges, hogy a központi nukleáris pénzügyi alapba történő befizetéseket, illetve azok egy részének a radioaktív hulladékokat kezelő közhasznú társaság által történő felhasználhatóságát átláthatóvá és megbízhatóvá kell tenni. Nem szabad megengedni, hogy bármely, ezzel kapcsolatos bizonytalanság a hulladékelhelyezés biztonságát veszélyeztesse. A nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával alapvető feladatként foglalkozó Országos Atomenergia Hivatal függetlensége nemcsak elvárás , de alapvető saját érdek is, függetlennek kell lennie a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az érintett államigazgatási szervektől. Az Európai Parlament miniszterelnöki vagy államelnöki irányítást tart kívánatosnak. Nálunk is javasolható len ne egy ilyen értelmű változtatás meggondolása, noha nem állítható, hogy az OAH függetlensége a jelenlegi gazdasági miniszter alá történő besorolás rendszerében eddig komoly aggályokat vetett volna fel. Az EU legutóbbi országjelentése mindenesetre aláhúzza: "A Magyar Energia Hivatal függetlenségét meg kell erősíteni, tekintettel azokra a jövőbeni feladatokra, melyeket az energia belső piaca támaszt a szabályozóval szemben."
