Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Mádl Ferenc köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez miniszteri megbízatás megszűnéséről és államtitkári felmentésről: - A Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
527 Ebből bizony politikai kérdést kell csinálni. Nem lehet a felelősséget elhárítani azzal, hogy hallgassatok, politizáltok! Én úgy érzem, hogy most ide visszaköszönt egy órára vagy két órára az elmúlt rendszer. Úgy akarják belefojtani gondolkod ókba a szót, hogy ne politizáljatok, ez az egész csak egy régmúlt történet, a Kádárrendszerben folytak ki ezek a pénzek, mert kellett a Cocomlistára a pénz, és akkor már ne foglalkozzunk vele. De azok, akik akkor csinálták, azok most is itt vannak! Akkor szerezték a diplomájukat, akkor csinálták, akkor is magas állásban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) voltak! Hát miért ne foglalkozzunk vele? Hát hogy képzelik ezt?! Micsoda feslett erkölcsök ezek! Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiba n és Horváth Béla részéről.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr! PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Szeretnék reagálni három olyan elhangzott kétpercesre, amiről úgy érzem, hogy fontos. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ha annyira rossz volt a monetáris politika Magyarországon, mint amilyen volt, és olyan rosszul működött (Horváth Béla: Hol a százmilliárd?) ez a Magyar Nemze ti Bank; én még nem láttam olyan országot a világon, ahol a saját nemzeti bankja ellenére egy gazdasági fejlődés következhet be 1995től. (Rozgonyi Ernő: Nem is következett be!) Ez elég érdekes megközelítés, ha ezt valaki meg tudja tenni, az biztos valahol világcsúcsot döntene, és ellentmondana azoknak a pénzügyi folyamatoknak, amelyek működtetnek egy gazdaságot. (11.20) Amit Tállai politikai államtitkár úr mondott - én úgy emlékszem, hiszen erről tárgyaltunk az albizottságon belül , hogy a kijelölés annak függvényében történt, amit az osztrák törvények előírtak. Ez határozta meg, hogy ki lehet a felszámolócsoport vezetője, és ez határozott meg egyéb funkciókat, többek között azt is, hogy ebben egy osztráknak is részt kell vennie, aki megfelelő végzettségge l és ismerettel rendelkezik. Tehát nem csupán saját akaratából és szabad elhatározásából döntött a Magyar Nemzeti Bank ebben a kérdésben. Elhangzott, hogyan történtek ezek a dolgok, és tulajdonképpen mit tett a bécsi, illetve az osztrák bank. Az osztrák ba nk csak és kizárólag az után nyúlt ebbe a kérdésbe bele és akkor mondott először véleményt, amikor Surányi '95. március 1jétől a Magyar Nemzeti Bank elnökeként felszámoltatni kívánta a kereskedelmi banki tevékenységet. Ekkor indított vizsgálatot teljesen jogszerűen az osztrák bank, és ekkor derült ki ez a gond, amelyről szó van, amelyből ered és kulminálódik a további folyamat. Tehát eddig információ sem állt rendelkezésre. Köszönöm. (Keller László tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétpe rces időtartamban megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Újra Bauer képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Kénytelen vagyok, képvise lő úr, az ön nagybecsű szavait szó szerint idézni a jegyzőkönyvből. Ön többek között így fogalmazott: "Persze, hogy veszítettünk sok tíz- és százmilliárdot, de ez ma már egy adottság." (Derültség a MIÉP soraiban.) "Ebből politikai tőkét kovácsolni és olyan benyomást kelteni, mintha a jelenlegi vezetők lennének ezért felelősek, ez szerintem egyfelől tévedés, másfelől a nagyközönségnek, aki ezt az egész folyamatot nem tudja áttekinteni, nagyon felelőtlen félrevezetése." Más helyütt azt mondja: "Nem tartozik a Magyar Országgyűlés dicsőségtáblájára, amit ebben az ügyben ebben a másfél évben tettek, még akkor sem, ha az egyes képviselők tényfeltáró
