Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Mádl Ferenc köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez miniszteri megbízatás megszűnéséről és államtitkári felmentésről: - A Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
518 és folyamatosan találkoztunk olyan cikkekkel, amelyek az albizottsági ülést megelőzően egykéthárom nappal, elég tudatosan és irányítottan jelentek meg, és megpróbálták befolyásolni az albizottság tagjait. El szeretném itt monda ni önöknek, hogy ezek felszínesek voltak, mélyen nem tudtak hatni az albizottság vizsgálatai során. Én úgy gondolom, a kormánypárti képviselőtársaimmal együtt közösen vállaljuk, ami ide, az önök asztalára került az albizottság és a gazdasági bizottság rész éről, igaz, hogy kompromisszumok árán, de nincs mód és lehetőség, hogy egy kellőképpen föl nem térképezett vizsgálóbizottság más megoldást tudjon itt működtetni, a parlamenten belül. Hiszen arra még nem volt példa az én ismereteim szerint, hogy egy bizotts ág egységes, egyhangú szavazattal letett jelentését tudja a parlament megvizsgálni. Ebben, én úgy gondolom, dominánsan közrejátszott, hogy megpróbáltuk szakmai síkra helyezni a témánk feltárását, vizsgálatát, és ennek eredménye ez. Szintén ehhez járult hoz zá - ezt szeretném ezen a fórumon elmondani , hogy nem tehettük volna meg, hogy a feltárásnak ez a minősége bekövetkezzen, ha a Magyar Nemzeti Bank részéről nincs az albizottság extra kiszolgálása. Nem tudtunk olyan témát, olyan anyagot, olyan háttérinfo rmációt kérni, amit szinte azonnal, tételesen, az általuk felfedhető szakmaiság és hozzáférhetőség alapján ne biztosítottak volna a részünkre. Ugyanezt tudom elmondani a felügyelőbizottságról is: folyamatos tájékoztatásban részesültünk. Amit még feltétlenü l fontosnak tartok elmondani, és egy nagy tanulság volt az egész vizsgálat alatt, hogy hogyan ítéljük meg azokat az eseményeket és azokat a helyzeteket, amelyek a végkövetkeztetésnél írásban rögzítésre kerülnek: a 2000. év bármely hónapjának a fejével, vag y akkor, amikor az események történtek, tehát történelmileg elhelyezve az időszakban, akár 1985ben, '87ben, '9091ben - a törvény megjelenése - vagy tovább a kormányváltásokat és a politika fordulatait figyelembe véve. Mert ma nagyon könnyű eseményekről , történésekről minősítést mondani, mai fejjel, a mai állapotoknak megfelelően, hogy mi történt ekkor, mi történt húsz évvel, harminc évvel ezelőtt, és újraminősíteni eseményeket. Én úgy gondolom, az albizottság ebben volt erős, hogy képes volt arra, hogy fölmérte azt a helyzetet, mikor történhettek ezek az események, és mik voltak azok a mozgatórugók, amelyekkel idáig eljuthattunk. Ez a helyzet az volt - itt emlékeztetni szeretném a képviselőtársaimat , hogy 198591ig a magyar vállalatok abban voltak érd ekeltek, hogy minél több import alkatrészt szerezzenek be, hogy az exportot produkálni tudják, és ezért alakultak ezek a bankok. Nemcsak a magyar gazdaság részéről, hanem a többi volt keleteurópai ország részéről is, és nem véletlenül szinte mind Bécsben. Azt a pénztechnológiai szerepet játszották el jellemző módon, hogy a magyar vállalatok importbeszerzéseinek egy jelentős részét biztosítani tudják. Tehát volt egy ilyen szerepük. És csodálatos módon... (Csurka István: Kivitték Moszkvába!) Oda is vittek. É s csodálatos módon ezek a bankok, amelyek létrejöttek - jellemzően mind Bécsben jött létre , hasonló gondokkal, hasonló problémákkal szűntek meg működni, hasonló veszteségeket alakítottak ki. Tehát, ha megítéljük ezt a helyzetet, akkor nem mondhatjuk rá, hogy egyedi és specifikus, de az a baj, hogy ez megtörtént. Tehát ez máshol is megtörtént, és én úgy gondolom, valamilyen mértékben, döntő és meghatározó mértékben azért, mert a rendszerváltás romjai közé kellett ezt is söpörni, mert nem volt esély arra, h ogy ezt egyáltalán életben lehessen tartani. De ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy a menedzsment hihetetlenül felelőtlenül, gazdátlanul kezelte ezt a kérdést, vagy nagyon is gazda módjára. Még egy dolog, amit érdemes körbejárni, a banktitok kérdése. Az egész vizsgálat alatt a legnagyobb gondot az okozta, hogy a banktitok kérdését hogyan kezeljük. Én úgy gondolom, az elmúlt két és fél év parlamenti vizsgálatai és az egyéb vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy a munkabizottságok, illetve a feltár óbizottságok feltételei és lehetőségei nem egyértelműen rendezettek, hogy ilyen feltárásokat elvégezhessenek.
