Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
433 egészéből kiszakítva ezt a kérdést, most egy kétharmados döntés megszülessék, miközben a parlament egésze úgy működik, ahogy, és miközben a Házszabály más, ennél sokkal fontosabb k érdéseiben az Alkotmánybíróság által előírt újraszabályozás nem történt meg, és a Fidesz tudomásul vette azt, hogy ha egyszer az ellenzék nem hajlandó elfogadni a mi álláspontunkat, akkor nem lesz újraszabályozás, hiszen az újraszabályozás elmaradása nekün k, Fidesznek, többségi oldalnak kedvező. Így van ez a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban, így van ez a frakciólétszámmal kapcsolatban. A Fidesz jelenlegi politikai céljainak kedvező, hogy nincs szabályozás, neki nem kell az új szabályozás. Ebben az esetbe n úgy tűnik, hogy a Fidesznek kellene az új szabályozás, akkor legyen szíves az ellenzéki oldal behódolni. Erről szól ez a jelenlegi helyzet. Miért változott - ha változott - a két ellenzéki párt magatartása? Hát azért, mert önök voltak szívesek újra ráébr eszteni bennünket arra tegnapelőtt meg ma, hogy milyen viszonyok között élünk ma a Magyar Országgyűlésben. Megvan az a hibája az ellenzéki oldalnak - én azt gondolom, hogy ez hibája az ellenzéki oldalnak , hogy hajlandó időnként megfeledkezni erről, képes időnként félretenni azt, hogy milyen viszonyokat teremtett a Fidesz ebben a Magyar Országgyűlésben. De hála istennek, Salamon képviselő úr, önök ismét ráébresztettek erre bennünket, ráébresztettek tegnapelőtt, amikor megint a plenáris ülés egyszerű többsé gével túltették magukat a Házszabályon, akkor, amikor Pokol képviselő úr nyilatkozott az össze nem hívott alkotmányügyi bizottság helyett. Túltették magukat a Házszabályon, túltették magukat már megint - hangsúlyozom: már megint - az első nyolc év egyértel mű konszenzusos szokásjogán; ami ugye az volt, ön is, amikor alelnök volt, még úgy értelmezte a Házszabályt, hogy ha bárki, bármelyik frakció kéri a házbizottság összehívását, akkor az ülést meg kell szakítani, és a házbizottságot össze kell hívni. Ezt tet te Szabad György is és Gál Zoltán is, ezt tette Dornbach Alajos is és Kóródi Mária is, sőt ezt tette Salamon László is, ha alelnökként ilyen helyzettel került szembe mint kisebbséghez tartozó országgyűlési alelnök. Mi történt ezzel szemben most az Országgy űlésben? Talán még emlékszik rá: az történt, hogy amikor egy ellenzéki frakcióvezető kérte a házbizottság összehívását, akkor felálltak a kormánypárti frakció képviselői, és elkezdtek érvelni amellett, hogy miért nem kell összehívni a házbizottságot. Minth a vitakérdés lenne, hogy össze kelle hívni a házbizottságot, ha egy frakcióvezető kéri! Elkezdtek érvelni - és nem hívták össze a házbizottságot. Áder elnök úr alakította ki az elmúlt két és fél évben ezt a gyakorlatot, szembefordulva a megelőző nyolc év konszenzusos gyakorlatával. Természetesen azzal zárja le az ügyet, hogy az ellenzéki pártok fordulhatnak az ügyrendi bizottsághoz, mert pontosan tudja, hogy az ügyrendi bizottság mindig a kormánytöbbségnek ad igazat. Alkotmánybírósághoz nem lehet menni, me rt a Házszabály értelmezésével az Alkotmánybíróság nem foglalkozik. (14.00) A Házszabály értelmezése nem egy független intézmény feladata, hanem a parlamenti többség feladata ebben az Országgyűlésben. Természetesen léteznek a világon olyan parlamentek, és Magyarországon is nyolc éven keresztül létezett olyan parlament, ahol a többségnek volt szégyenérzete. És nem tette túl magát azon, hogy amikor ügyrendi kérdésekben dönt, ügyrendi kérdésekben értelmez, akkor nem a saját pillanatnyi többségi érdekei mentén kell értelmeznie. Salamon képviselő úr - úgy is, mint fideszes képviselő, úgy is, mint az ügyrendi bizottság elnöke, akinek mérhetetlen személyes felelőssége van ennek a helyzetnek a kialakulásában , hogy lehet, hogy ön csodálkozik azon, hogy egy ilyen he lyzetben az ellenzéki pártok, mind a két ellenzéki párt nyolcszor is meggondolja azt, hogy milyen házszabálymódosításhoz járul hozzá? Hadd hívjam fel önnek a figyelmét - itt Tóth András képviselő úr említette , hogy például a médiatörvényből is következi k egy házszabályi szabályozás szükségessége. Két éve Pető Ivánnal benyújtottuk az erre irányuló házszabálymódosítást, amit a kormánytöbbség nem is tűzött napirendre. Mi a kifogásuk ellene, hogy ezt a házszabálymódosítást elvégezzük?
