Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS
431 ennek az ügynek a kimunkálása során megvolt egy egyetér tés, megvolt egy együttműködés, azt is szeretném hangsúlyozni, vissza lehet nézni a jegyzőkönyvekből, hogy mindvégig azt mondtuk mi a magunk részéről, hogy bizony óvatosak vagyunk, azért vagyunk óvatosak, mert az elmúlt két és fél év minket erre késztetett és erre késztet. Itt van nálam az a jegyzőkönyv, amely az ügyrendi bizottság üléséről készült, történetesen 2000. május 18án, amikor az ügyrendi bizottság ezzel a kérdéssel foglalkozott. Sajnálom, hogy magamat kell idéznem, de én mondtam ebben az ügyben az MSZP részéről a következőket: "Az elmúlt két év tapasztalatai minket arra intenek, hogy rendkívül rigorózus szabályozáshoz ragaszkodjunk. Az a bizalmi elv, amely jellemezte a Házszabály eddigi kialakítását, amely abból indult ki, hogy feltételezünk egym ásról józan belátást, és feltételezzük azt, hogy ugyanazt gondoljuk a sorokban, mint ami le van írva, az megdőlni látszik, mert az elmúlt két év azt igazolja, hogy bizony a házszabályértelmezéseknél az a fajta bizalmi elv egyszerűen nem érvényesült. Ebből következtek azok a megoldások, amelyeket mindenki ma már klasszikus módon ismer. A 'hetente' azt jelenti, hogy háromhetente, az ellenzéki kezdeményezés csak addig érvényesül, ameddig azt beadják, utána nincs lehetősége az ellenzéknek arra, hogy ezeknek ér vényt szerezzen, miközben le van írva tételesen a Házszabályban, hogy például vizsgálóbizottság létrehozása, alakítása a parlamenti képviselők 20 százalékának a támogatásával kötelezően szükséges hogy létrejöjjön. Tíz darab érvényes kezdeményezés van ma a parlament asztalán, amelyet az ellenzék nyújtott be 1998 júliusa óta. Önök eltérő technológiákat alkalmaznak, bizonyos dolgokat elvittek odáig, hogy megtárgyalták, elfogadta a parlament a vizsgálóbizottság létrehozását, majd ezt követően a vizsgálóbizottsá g személyi összetételénél önök blokkoltak, ott húzták be a kéziféket. Később rájöttek, hogy ez nagyon macerás megoldás, ehelyett azt csinálják ma már, hogy napirendre se tűzik. A legegyszerűbb az, hogy önök azt mondják, a napirend megállapítása a parlament i képviselők felének a döntését igényli, önök nem tűzik napirendre, tehát én azt állítom, hogy bizony önök a Házszabály rendelkezésével visszaélnek." Nos, amikor most arról van szó, hogy egy házszabálymódosítást hajtsunk végre, amely jellegét tekintve tén y, hogy szakmai kérdés, és mi azt mondjuk, hogy kérem, ennek az egyik feltétele az, hogy legyen egy korrekt szakmai anyag, a másik feltétele az, hogy legyen meg az a bizalmi tőke, amelyre alapozva egy ilyen munkát el lehet végezni, akkor én nem tudom, hogy min csodálkoznak. Hiszen összességében azok a kérdések, amelyek ma napirenden vannak, nemcsak azon múlnak, hogy ez a javaslat, amelyet letettünk közösen - és továbbra is állítom, hogy közösen tettük le - az ügyrendi bizottság nevében, megfelele a kritéri umoknak, hanem az is kérdés, vane garancia arra, hogy ez az anyag, ez a szabályozás a gyakorlatban érvényesülni tudjon. (13.50) Említettem az előző felszólalásomban azt a példát, hogy önök a zárt ülés tartásának intézményével az elmúlt két év során számos alkalommal visszaéltek. Az a bizonyos bizottság, amely arra volt hivatott, hogy megvizsgálja, hogy volte megfigyelés az elmúlt négyéves ciklus során, annak a bizottságnak a működésére az volt a jellemző, hogy akkor rendeltek el zárt ülést, amikor az önök kényekedve ezt szükségessé tette. Semmifajta szabályt nem vettek figyelembe, pedig akkor is benne volt és a jelenleg érvényes Házszabályban is benne van, hogy akkor rendelhető el zárt ülés házszabályszerűen, ha államtitok vagy szolgálati titok védelme ez t indokolja. De önök a kényelmi szempontokat hozták elő. Tehát én azt hiszem, ez a vita nem arról szól, hogy valaki meggondolta magát, vagy valaki úgy gondolja, hogy az adott szót vissza lehet venni, mint ahogy vissza lehet vonni egy lemondó nyilatkozatot, hanem én azt gondolom, itt arról van szó, hogy keressük annak a megoldását, hogy az elfogadott rendelkezések a gyakorlatban is érvényre juthassanak. Az elnök úr idézett engem, hogy én magam sürgettem ezt a rendelkezést. Én nem sürgettem ennek a rendelkezé snek a megalkotását, hanem támogattam, aktívan közreműködtem - nézze vissza! Amit én sürgettem és ma is sürgetek, az például az, hogy nincs megoldva, a Ház televíziós
