Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
4277 ké pviselő asszony. Megosztva, kettőjüknek természetesen 20 perc áll rendelkezésükre a felszólalásra. Öné a szó, képviselő asszony. KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítására vonatkozó javaslat elősegíti minden rászoruló gyermek védelmét és esélyegyenlőségét, tovább korszerűsíti az e területen kialakítot t állami és önkormányzati intézményrendszert, valamint összhangban van a nemzetközi jog ez irányú elvárásaival, ezért a kisgazda képviselőcsoport a javaslatban foglaltakkal egyetért, a törvénymódosítást támogatja. A gyermekvédelmi törvény közel négy éve tö rtént hatálybalépése idején sokan óvták a gyámügyi ellátás színvonalát azoktól a változásoktól, amelyek alapjaiban változtatták meg a gyermekek védelmének rendszerét és különösen annak intézményrendszerét. A pesszimistáknak nem lett igazuk, hála elsősorban annak a több tízezer gyámügyesnek, pedagógusnak, akik - szinte a jogon innen és túl is - példaszerű módon igyekeztek a gyermekvédelmi rendszer változásait úgy hasznosítani, hogy az kizárólag az ellátottak előnyére váljon. Különösen fontos volt az a tény, hogy az intézményrendszer korszerűsítésével a gyermekvédelmi rendszer önállósága és ellenőrizhetősége is megteremtődött. A törvény módosítása három koncepció alapján történt, három kérdéskör köré csoportosult: az egyik arról szól, hogy a kormányprogramban megfogalmazott referenciákat minél nagyobb mértékben érvényesíteni kell a gyermekvédelemben. A másik szempont az, hogy a törvény alkalmazása során az ombudsmanoktól beérkezett ajánlásokat figyelembe kell venni, és azoknak megfelelően a szükséges módosításo kat át kell vezetni. A harmadik cél viszont: az elmúlt öt évben tapasztalt anomáliák eloszlatása és a hiányosságok pótlása. Az alkalmazott referenciák egyértelműen a családban nevelkedés mindenféle lehetőségét kívánják biztosítani, lehetőleg a sajá t családban való neveltetést. Ha ez nem valósítható meg, akkor jöhet az örökbefogadás vagy a nevelőszülők, és ha egyik sem sikerül, akkor az intézményi ellátás. Ahhoz viszont, hogy a gyermek családban maradhasson, támogató szolgálatokra van szükség, amelye k működését biztosítani kell. Erre a szabály két új lehetőséget biztosít: az egyik a gyermekjogi biztos intézménye, a másik pedig a család- és gyermekvédelmi biztos. A törvénymódosítás hosszabb terjedelmű ugyan, de ennek ellenére a törvény sem alapelveiben , sem koncepciójában, sem szerkezetében nem változik. Az eltelt öt év tapasztalata kellő alapot ad ahhoz, hogy valóban, a jogalkalmazói dilemmákat megoldják, és egyben nagyobb méretű módosításra kerüljön sor, s ne évente kelljen módosítani a törvényt. Ebbő l kifolyólag egész törvényszakaszok kerülnek módosításra, de még úgy, hogy a törvény egészében kezelhető legyen. A javaslat az európai norma alkalmazásával módosítja a törvény személyi hatályát azzal, hogy az Európai Szociális Chartát megerősítő országok á llampolgárainak jogszerűen hazánkban tartózkodó gyermekeire is kiterjeszti a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, továbbá a nem magyar állampolgárságú gyermekek tekintetében egyértelművé teszi a megtehető intézkedések körét. Ez szoros összefüggésben van a gyermeki jogok érvényre juttatásával és a gyermekek jogairól szóló egyezmény, valamint a törvény összhangjának maradéktalan megteremtésével. Célszerűnek tartjuk a javaslatban megfogalmazott gyermekjogi képviselői intézmények bevezetését; eszközrendszeréne k és a teljes intézményrendszerbe illesztésének szabályozása tovább szélesíti a gyermeki jogok védelmének sokrétűségét. A törvényjavaslat a gyermeki jogok védelme címszó alatt kiegészül egy új szakasszal, amely bevezeti, ahogyan korábban említettem, a gyer mekjogi képviselő fogalmát. Feladata: segíteni többek között a felmerülő problémák megfogalmazását, érvényre juttatását; kezdeményezheti az ügy kivizsgálását, valamint figyelemmel kíséri az óvodában, az iskolában és az egyéb intézményekben folyó, gyermekvé delemmel kapcsolatos feladatokat.
