Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4270 széles körű konszenzust ez a törvény mai állapotában, illetve majd ősszel a végleges állapotában is meg fogja kapn i a parlamenti pártoktól. Szeretnék ennek a törvényjavaslatnak az erényeiről és a konkrétumairól néhány gondolatot elmondani. Az otthonteremtési támogatás összege például egy ötéves gondozás után akár az egymillió forint nagyságrendjét is eléri, ami azt je lenti, hogy érdemi segítséget tud nyújtani ahhoz, hogy sínre tehesse a saját életét az, aki hosszú ideig állami gondozásra, támogatásra szorult. A miniszter úr is említette a bölcsődéket, ezt én is szeretném kiemelni. A bölcsődei ellátásban nagyon nagy vis szafejlődés volt. Ennek számos oka van: a fenntartó testületek anyagi nehézségeitől kezdve a gyerekszám csökkenéséig, a családok életviszonyainak megváltozásáig, az a természetes igyekezet, hogy az édesanyák legalább egy, de inkább hároméves korig szeretn ének otthon maradni. Mégse mondhatjuk azt, hogy a bölcsődei ellátást be kell fejezni. Úgy tűnik, az inga túllengett, az intézményrendszer jobban leépült a kelleténél, és ez a törvényjavaslat most mintegy kétezer új bölcsődei hely megnyitását teszi lehetővé . Reméljük, hogy az ehhez szükséges gyermekek is - hogy így mondjam - megszületnek, és valóban szükség lesz ezekre a helyekre. Hogy ez a bölcsődei ellátás ne valami lehetetlen gyermekmegőrzés legyen, normatívaemelésre is lehet számítani a következő években . Nagyon érdekes emlékeim támadtak, amikor a családi napközire vonatkozó részeket és a háttéranyagot - amit tegnap a bizottsági ülésen megkaptunk - áttanulmányoztam, és láttam, hogy itt most végre egy új normatíva is megjelenik. Egy olyan ellátási formánál , amelyről amikor a '90es évek elején elkezdtünk beszélni, leginkább gunyoros publicisztikákat lehetett csak kapni - ugyan már hogyan képzeljük azt, hogy a szomszédasszony majd vigyázni fog a gyerekekre és így tovább. Márpedig nagy, drága, óriási rezsivel működő intézményeket kistelepüléseken nem lehet létrehozni, de a kistelepülésen élőknél is lehet reális igény az, hogy valaki vigyázzon a gyerekre, miközben akár hivatalos ügyeit intézi, akár pedig életvitelszerűen távol van bizonyos ideig. Az, hogy ez a rendszer eljutott oda, hogy normatívát kap, azt gondolom, a gyermekvédelemnek külön örömöt jelent. Nagyon fontosnak tartom a gyermekélelmezés kérdését. Ide mintegy egymilliárd forint többletpénz áramlik be, és annak a körnek a számára, amely a tavalyi adat ok alapján még nagyon nagy, magyarán, kiegészítő családi pótlékra szorul - ez tavaly 800 ezer gyerek volt , mintegy normatív jelleggel lehetővé teszi a költségek felének átvállalását. Ez nagyon nagy dolog. Ha erre az önkormányzat még rátesz, akkor valóban bekövetkezhet az, amiről a miniszter úr beszélt, hogy közel ingyenessé is tehető, de csak ebben az esetben, ha a kooperáció nemcsak itt köztünk, kormánypárt és ellenzék között, hanem önkormányzati területen is megvalósul. Persze, ez nemcsak erre a körre v onatkozik, azért ezt is érdemes kiemelni: itt támogatást kaphatnak a három- és többgyerekesek, illetve a beteg, fogyatékos gyermekek is, tehát három körre vonatkozik ez a normatív támogatás. (9.50) A törvénynek persze nemcsak az az erénye, hogy bizonyos c satornákon keresztül többletpénzt áramoltat a rendszerbe - ez sem semmi , de hadd soroljam föl néhány, talán kevésbé látványos, de mégiscsak lényeges elemét ennek a törvénynek, amit még mindig az erény kategóriájába sorolnék. Talán azzal kezdem, amit a bi zottsági ülésen is elmondtam, hogy az egyik legfontosabb erénye az, hogy nem változtat bizonyos dolgokon. Tehát a törvény céljai és feladatai - az első három paragrafus, ha jól emlékszem - egy betűvel nem változnak. Utána rögtön van egy változtatás: a törv ény hatálya módosul, mármint hogy kire terjed ki a törvény. Itt a jelen ciklusban ratifikált Szociális Charta végrehajtásával találkozunk. A Szociális Chartát aláíró országok polgárai Magyarországon tartózkodván alanyaivá válhatnak ennek a törvénynek. Éppe n ma, amikor a hírügynökségek, politikusok az európai uniós áttörés ünnepi napjaként említik ezt az időszakot, ezt a fajta, egyébként az Uniónál szélesebb körű harmonizációs lépést szintén örömmel vehetjük tudomásul. Vagyunk olyan erősek - hogy így mondjam , hogy ezt megengedhetjük magunkat. Persze, ez egy kicsit csak hab a tortán.
