Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
4262 igaz, akkor azok előtt a tájékoztatást és a módosítást ismertető gondolatok előtt, amelyeket ismertetni fogok önökke l, egykét gondolatot engedjenek meg a gyermekvédelemről, a gyermekek jogairól. Korunk egyik legnagyobb vívmánya, eredménye az emberi jogok elismerése és ezeknek a jogoknak a tiszteletben tartása. Az emberi jogok körében a gyermekek jogai jelentős helyet f oglalnak el. Elsődleges joga a gyermekeknek az, hogy családban éljenek és családban nevelkedjenek. A '97. évi XXXI. törvény áttört egy falat, rést ütött a hagyományos gyermekvédelem falán, és azokat a szempontokat, amelyeket a gyermeki jogok jelentenek szá munkra, érvényesítette. Egyetlen kiegészítést hadd tegyek a mindenki által ismert gyermeki jogokhoz, illetve azok érvényesítéséhez. Amikor megpróbáljuk kikényszeríteni az emberi jogokat, akkor nem gondolunk arra, hogy van ennek egy talán hatékonyabb, a pre venció szempontját is figyelembe vevő megoldása. Nem csupán kikényszeríteni lehet a jogokat, hanem a jogot adó oldaláról is megközelítve megelőzni azokat az eseményeket, amelyek ezeket a jogokat sértik. Nem csupán a jogot érvényesítőnek, hanem a másik embe r számára jogot adónak a szempontja is fontos, és ez valahol a lelkiismeret nevelésénél kezdődik, a gyermekek nevelésénél, amikor biztosítjuk azt, hogy a másik személy méltóságának tiszteletben tartása az egyén és a társadalom életében is megjelenjen. Ezek et a szempontokat a törvény módosítása során is figyelembe vettük. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermekvédelmi törvény alapvetően azt a célt kívánta elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, hogy a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épüljön. Természetesen megkülönböztetett figyelmet fordít azokra, akik valamilyen okból nélkülözik a családot. Jelentősen befolyásolja ez a törvény az önkormányzatok feladatait, a gyámhatósági munka r endszerét és feltételeit, a nyilvántartási rendszert, és átalakította a finanszírozási szabályokat. Azonban az elmúlt években a gyakorlat bizonyos hiányosságokra is rámutatott. Azt tapasztaltuk, hogy a nevelőszülői hálózat kiépítése a vártnál lassabban hal ad, az egyházak és civil szervezetek a kívántnál kisebb szerephez jutnak a gyermekvédelemben. A módosítás célja az, hogy a családban nevelkedéshez való jog erőteljesebben érvényesüljön, hogy a saját családjukban nevelkedő gyermekek, amennyiben nem jutnak m egfelelő ellátáshoz, akkor nevelőszülői családba kerülhessenek. A törvényjavaslat megerősíti, illetve néhány területen újrateremti a gyermekek ügyében eljárók társadalmi tekintélyét, előírja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott töb b ezer szakember megbecsülését, emberi méltóságuk tiszteletben tartását, tevékenységük értékelését és elismerését. A törvényi megerősítésen kívül ezúton is szeretném megköszönni mindazok áldozatos munkáját, akik a segítségre szoruló gyermekek érdekében tev ékenykednek. Az erkölcsi megbecsülésen kívül a törvényjavaslat a korábbinál nagyobb védettséget javasol a gyermekvédelemben dolgozóknak, elismerve, hogy hivatalból közfeladatot látnak el, és így megilleti őket a büntető törvénykönyvben rögzített sajátos vé delem. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményhálózat az eltelt négy év alatt kiszélesedett, és egyre nagyobb arányban bizonyul alkalmasnak a gyermekek védelmének szolgálatára, hiszen fokozatosan teremtődtek meg a hosszú távú tervezés feltételei. Sajnos a Magyarországon élő több mint kétmillió 18 év alatti gyermek 10 százaléka veszélyeztetett. A törvény elsősorban az ő védelmükkel foglalkozik. Ha már egy veszélyeztetett gyermek is van az országban, az is sok. Azt azonban eredm ényként tudjuk elkönyvelni, hogy számuk csökkent. A törvény rendelkezik a kiegészítő családi pótlékról, a bölcsődékről, a családi napközikről, a gyermekek napközbeni ellátási kötelezettségéről, a helyettes szülői ellátásról is. Az elmúlt években megindult reformfolyamatok eredményeképpen elmondható, hogy a veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekek száma - ahogy említettem - folyamatosan csökken, és
