Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a gazdasági miniszterhez - "Tehetetlen-e a kormány a gazdasági eredmények külföldiek által történő lefölözésével és annak külföldre juttatásával szemben?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
4195 Köszönöm, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Nemrégen kerültek napvilágra a tőzsdei társaságok tavalyi eredményei. Eszerint azok a cégek, bár összprofitjuk 4 százalékkal csökkent, mégis másfél milliárd forinttal több profitot fizettek ki a tulajdonosaiknak, mint egy évvel korábban. A kifizetések mintegy háromnegyede kerül külfö ldi tulajdonosokhoz. A legjobb osztalékfizetők a túlnyomóan külföldi kézben levő áramszolgáltatók, amelyek a 29 milliárd forintnyi nyereségükből 27 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként. (17.50) Korábban a kormányok egyik fő érve a privatizáció és az adókedvezmények mellett az volt, hogy a külföldiek nyereségük jelentős hányadát visszaforgatják majd fejlesztésre. Erre az optimizmusra látványosan cáfoltak rá eddig is a kedvezményezett külföldi tulajdonosok. A mostani tény pedig, hogy nyereségük 93 száza lékát osztalékként veszik fel, önmagáért beszél. Amit pedig osztalékként kiosztottak a külföldi tulajdonosoknak, igen nagy valószínűség szerint külföldre is kerül, abból hazai beruházás már nem lesz. De ha a külföldi tulajdonosoknak ilyen jó üzlet az energ iaszolgáltatás, az miért nem volt jó üzlet a magyar államnak? És ha már az előző kormányok ezt is eladták az ország egyéb értékeivel együtt, most vajon valóban tehetetlen a kormány a gazdasági eredmények külföldiek által történő lefölözésével és annak külf öldre juttatásával szemben? Vagy ha nem, kérdezem: mit kívánnak tenni, hogy az említett eredmények minél nagyobb hányada maradjon itthon újabb beruházásként? Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönö m képviselő úr kérdését, és megadom a szót Glattfelder Béla politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr! GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólások balr ól: Elnök Asszony!) Tisztelt Elnök Asszony! Elnézést kérek. Képviselő úr nagyon érdekes kérdéseket tett föl, azonban azt hiszem, kicsit szemérmes volt akkor, amikor a polgári kormány nehéz múltbéli örökségét mutatta be. Nyíltan ki lehetett volna mondani: a rról van szó, hogy a Hornkormány eladta a magyar energiaipar, energetikai cégek jó részét, többek között ezen belül a villamosenergiaszolgáltató cégeket is. Erre az eladásra akkor került sor, amikor a Bokroscsomag után szükség volt némi állami bevételre , hogy a Bokroscsomag nyomán keletkezett lyukakat a gazdaságpolitikában ezzel a privatizációs bevétellel be tudják tömni. Ezek az értékesítések nem is akárhogy történtek, mert a privatizációval összefüggésben az akkori Hornkormány azt ígé rte ezeknek a cégeknek, azt biztosította szerződésekkel, hogy a saját tőke 8 százalékának megfelelő profitra minden évben szert fognak tudni tenni. Nos, ennyit az előzményekről. A polgári kormány arra törekszik, hogy olyan árpolitikát alkalmazzon, ami megv édi a hazai fogyasztókat részben ezeknek a cégeknek a profitelvárásaitól, részben attól, hogy indokolatlan költségeket számoljanak el, részben pedig a nemzetközi árhatásoktól is. Ennek keretében a Magyar Energia Hivatallal együttműködve, az ő segítségüket fölhasználva ár- és költségfelülvizsgálatot hajtottunk végre. Ennek eredményeképpen az áramszolgáltató cégek saját elmondásuk szerint a tavalyi évben mintegy 20 milliárd forinttal csökkentették az árrést. Ezenkívül pedig különböző kötelező szolgáltatássz ínvonali előírásokkal kényszerítjük őket arra, hogy Magyarországon beruházzanak a fogyasztók védelme érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tis ztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az interpellációk és a kérdések végéhez értünk.
