Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
420 Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általá nos vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) Ogy. határozat módosításáró l szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) számú OGYhatározat módosításáról szóló országgyűlési ha tározati javaslat általános vitája. Az ügyrendi bizottság önálló indítványát H/3480. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig H/3480/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Salamon László úrnak, az ügyrendi bizottság elnökének, a napirendi pont e lőadójának, az ajánlás szerint 15 perces időtartamban. Tessék, elnök úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ , az ügyrendi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény megalkotása a titokvédelem korábbi rendszerét lényegesen megváltoztatta. A Házszabály jelenleg hatályos rendelkezései még a korábbi titokvédelmi jogszabály, az 1987. évi 5. törvényerejű rendelet hatályának idejében kerültek meg alkotásra, melynek következtében a Házszabály hatályos titokvédelmi rendelkezései a korábbi titokvédelmi szabályozáshoz illeszkedtek. Itt kell utalnom arra, hogy a Házszabály jelenleg tulajdonképpen csak érintőlegesen foglalkozik a titokvédelem kérdéseivel . A szabályozás lényegét illetően e kérdések rendezését részben az általános jogi szabályozásra bízza, részben pedig az Országgyűlés elnökének hatáskörébe utalja. Ez utóbbi körben az alkotmányügyi bizottság egy 1996ban meghozott házszabályértelmezési áll ásfoglalása az elnök jogkörét csupán az Országgyűlés Hivatalának működési körére szűkíti le. A koherens jogi szabályozás kialakítása szükségessé teszi, hogy a Házszabály titokvédelmi rendelkezéseit az 1995ben megszületett és jelenleg is hatályban levő tit okvédelmi törvényhez igazítsuk, és ennek keretében a Házszabály szintjén részletesen határozzuk meg azokat a szabályokat, amelyek az államtitok és a szolgálati titok kezelése és védelme körében az Országgyűlés működésével összefüggésben szükségesnek látsza nak. (A jegyzői székben Kapronczi Mihályt dr. Juhászné Lévai Katalin váltja fel.) Az ügyrendi bizottság házszabálymódosító javaslata ezeket a feladatokat kívánja megoldani. A házszabálymódosítás főbb elemei a következők: A titokvédelmi törvény új rendelk ezései értelmében az államtitkot vagy a szolgálati titkot tartalmazó adat felhasználása során a felhasználó szervezet vezetője már nem hoz önálló minősítési döntést, mint az korábban volt. Az ilyen adatot minden esetben a keletkezése szerinti állami szerv vezetője minősíti, és ez a minősítés határozza meg a továbbiakban is az adat titokjellegét, függetlenül attól, hogy az adatot melyik állami szerv használja fel munkája során. Ebből adódóan az Országgyűlés működése során elsősorban a máshol titkossá minősít ett adatok felhasználása válik jellemzővé. Ennek következtében az új helyzetben az Országgyűlés elnökének, illetve a bizottsági elnököknek a titokvédelemmel kapcsolatos fő feladatát nem annyira a titokká minősítő döntés, hanem a titokvédelem alá eső adatok megőrzésével kapcsolatos intézkedések meghatározása képezi.
