Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Mécs Imre (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Elfogadhatónak tartja, hogy a nagy szoftvergyártók érdekeit képviselő szervezetet alkalmaz a rendőrség szakértőként?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
4177 Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar számítógépes társadalomban nemigen van olyan szoftverfelhasználó, aki ne ismerné a BSAnak a nevét - angolul a Business Software Alliancenak a rövidítése , amely tíz szoftvergyártó és forgalmazó cégnek az ügynökségét, érdekképviseletét végző szervezet, és amely cégek anyagilag érdekeltek abban, hogy az ő szoftvereiket használják és az ő szoftvereik fussanak mind az otthoni, mind az üzleti fel használásban; hangsúlyozom, hogy több tízezer szoftvergyártó közül csupán tíznek a képviselője. Sokan tévesen szoftverrendőrségnek hívják, amely félreértésre a BSA viselkedése szolgáltat okot, mivel megtévesztően a szoftverek hitelességét ellenőrző hatóság imázsát sugallják. Legutóbb a BSA hatezer cégnek írt körlevelet, amelyben röviden vázolja a tevékenységét, és kifejti azt, hogy a szervezet az elmúlt évek során elmélyítette kapcsolatát az Országos Rendőrfőkapitánysággal, az APEHhel és a VPOPval. A cég vezetőket felszólítják arra, hogy töltsenek ki kérdőíveket, ezen kérdőívekben tájékoztassák a BSAt, hány számítógépük van, azokon milyen szoftverek futnak, és hogy ki a felelős ezekért. A BSA elnöke még arra is felkéri a címzetteket, hogy alaposan töltsék ki az űrlapokat, mert azok a cégek, amelyek nem küldik vissza az űrlapot, rosszul járhatnak. A BSA szerint: "A gyanú árnyéka élesebben vetődik azokra a cégekre, amelyek nem válaszolnak a levelünkre." Június 6án Orbán Péter országos főkapitány a parlament önkormányzati bizottságának meghallgatásán arról nyilatkozott, hogy jelentősen nőtt a szerzői jogok megsértőinek száma Magyarországon; ezen, úgy tűnik, a BSA és az ORFK 2000. október 18án megkötött megállapodása sem segített. A rendőrfőkapitányság annak ellenére kötött szerződést a BSAval, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamara közölte: nem lehet független szakértői szervezetnek és véleménynek elfogadni az ő álláspontjukat. Mindezek alapján kérdezem a miniszter urat, elfogadhatónak tartjae, hogy a rendőr ség annak ellenére kötött megállapodást a BSAval, hogy az Igazságügyi Szakértői Kamara az ajánlásában nem tartja kompetens szakértői szervezetnek. Mi indokolja, hogy nem egy független szervezetet (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , esetle g saját szakembereit használja a rendőrség az illegális szoftverek visszaszorítása érdekében? Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps az SZDSZfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr interpellációjára Kontrát Károly belü gyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által említett szervezettel 1996ban - tehát 1996ban! - kötött szerződést az ORFK. A megállapodás aktualizálására 2000. október 18án került sor. A rendőrség és az egyesületként bejegyzett BSA együttműködési megállapodása igazságügyi szakértői tevékenységre nem terjed ki. Ezt a szervezetet a rendőrség sem koráb ban nem tekintette, sem jelenleg nem tekinti szakértői szervezetnek, így igazságügyi szakértői tevékenységre sem kérte fel. A szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekmény nyomozásához speciális ismeretekre van szükség, e speciális ismeretek megszer zéséhez nyújt segítséget a BSA az általa szervezett és lebonyolított továbbképzéseken. Az ismertté vált bűncselekmények és a gyanúsítottként felelősségre vont személyek száma az elmúlt években valóban növekedett, ennek oka a rendőrség felderítő munkájának eredményességi növekedése volt. Az egyes bűncselekmények miatt folytatott nyomozások során az eljáró hatóságok, a hatályos jogszabályoknak megfelelően igazságügyi szakértőt rendelnek ki. Az ön által említett szervezet szakértői alkalmazására tudomásom szer int nem került sor. Tisztelt Országgyűlés! A rendőrség bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén köteles eljárni, függetlenül attól, hogy magánszemély, jogi személy, illetve egyesület vagy szervezet ismerie fel a törvénysértéseket és tesz feljelen tést. A szoftvereket legálisan használók érdekeit ez
