Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Font Sándor (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Vajon mennyi kincse van Magyarországnak, és azokkal hogyan bánunk?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4160 a hazánkban kiforrott technológia szerint nyert alkoholt lehessen illetni a későbbiekben. Úgy, ahogy a whisky a skótoké, a konyak a franciáké, a grappa az olaszoké, az ouzo a görögöké, úgy a pálinka a magyaroké. Ezt tudatosítani kellene Európában és a világon. Kérdezem az államtitkár urat, vane lehetőség, de leginkább szándék a minisztérium részéről, hogy egyértelműen definiálja: pálinka alatt csak a gyümölcspálinkát értjük, é s a kereskedelmi forgalmazás terén csak a gyümölcspálinka nevezhető a későbbiekben pálinkának. Ugyanakkor kérdezem, hogy az európai uniós tárgyalásokon milyen esélye van a pálinka levédésének, mert tudomásom szerint a kezdő lépéseket már megtettük ez ügybe n. És még valamit: sokszor mondjuk egy jellemző magyar termékre, hogy hungarikum. De mit is értünk ez alatt? Meghatároztuke pontosan valaha is ennek a szónak a jelentését? Összeállítottae valaki a hungarikumok listáját? Hogyan lehetne erre a még nem léte ző listára majdan egyszer felkerülni? És számítunke a hungarikumokra, amikor Magyarország imázsának növelésében gondolkodunk? Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps az MDF és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen a kérdését, képv iselő úr. A kérdésre Kékkői Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magam is úgy gondolom, hogy Magyarországnak, ezen belül a magyar mezőgazdaságnak, élelmiszeriparnak nagy kincsei a hagyományos termékek; azok, melyek valamiféle specialitásuk révén az élelmiszerek túltelített piacán az átlagosb ól kiválnak, így sokkal nagyobb eséllyel találnak vevőt maguknak. A magyar specialitások, a hungarikumok kérdése - hogy milyen szabályok alapján, mely termék, kinek a javaslatára kerülhet a listára - egyedül az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek terüle tén szabályozott. Ezt a szabályozási rendszert az Európai Unió a 90es évek elején hozta létre, az erre vonatkozó szabályokat az évtized közepén honosítottuk, és a magyar rendszer néhány éve működik. Ezek szerint hungarikumnak tekintjük az eredetvédelmet k apott termékeket. Ilyen védelmet kapott eddig a makói vöröshagyma, a szegedi fűszerpaprikaőrlemény, a szatmári szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka. A védelmet hamarosan megkapja a kalocsai fűszerpaprikaőrlemény, a szegedi téliszalámi, a budapesti t éliszalámi, a zalaszentgróti csigahús és csigaház, a szabolcsi almapálinka, a békési szilvapálinka. A "hagyományos különleges tulajdonság" tanúsítást kapott termékek körében ilyen tanúsítás eddig kérelem hiányában nem történt, tehát nincs. A "hagyományok, ízek, régiók" programba felvett termékeknél eddig 290 élelmiszer és mezőgazdasági termék került be a gyűjteménybe. Ilyen értékes hagyományunk a pálinka név, mint ahogy említette, amely valamikor természetesen csak gyümölcspálinkát jelentett, és melyet az e lmúlt évtizedekben elkoptattunk, mert a tiszta szeszből aromával készült, gyümölcsöt sosem látott termékekre is használni engedték. Ezt a gyakorlatot rövid időn belül megszüntetjük. Elkészült a Magyar Élelmiszerkönyv szeszes italokra vonatkozó előírásának és irányelvének olyan módosítása, mely a "pálinka" megnevezés használatát a kizárólag gyümölcsből készült termékek számára tartja fenn. A tiszta szeszből aromával készült eddigi kommersz pálinkák természetesen továbbra is gyárthatók, de nevük még csak nem is utalhat a "pálinka" szóra. A módosítás fél, de legkésőbb egy éven belül hatályba lép. A "pálinka" szó nemzetközi védelmére megtettük az első lépéseket. Az Európai Unióval a mezőgazdaság témakörében hamarosan megkezdődő csatlakozási tárgyalások során meg próbáljuk elérni, hogy az EU szeszesitalrendeletében kerüljön rögzítésre - úgy, mint ahogy ön említette, az olasz grappa, törkölypárlat, a görög ouzo, ánizslikőr mintájára , hogy csak a Magyarország területén gyártott gyümölcspárlatot lehessen pálinkának nevezni. Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiból.)