Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - El nem fogadott interpellációra adott bizottsági jelentés tárgyalása: A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság jelentése Rogán Antal (Fidesz) a gazdasági miniszterhez intézett "Kíván-e fellépni a minisztérium a 40 év felettieket súlyosan diszkrimináló... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
4143 Úgy érzem, hogy a BKV ügye mindannyiunk számára fontos példaként szo lgál, ezért szeretném megköszönni Rogán Antal képviselő úr e tárgyú fáradozását és a bizottság jelentését, melyet elfogadásra javaslok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Frakciónként kétkét hozzászólásra van lehetőség 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Hegyi Gyula úrnak, az MSZP képviselőjének. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, valóban fontos és aktuális kérdést említett ez az interpellác ió, nagy hibát követnénk azonban el, ha leragadnánk egyetlen városi közlekedési vállalat eseténél, hiszen az idős korú emberek foglalkoztatása Magyarországon súlyos, megoldásra váró probléma. Szükséges, hogy sokkalsokkal több ember dolgozzon ebben az orsz ágban, és ennek természetesen nem egy vállalati igazgató az akadálya, egészen másfajta kormányzati politikára lenne szükség ahhoz, hogy az emberek munkához jussanak. Különösen aktuális ez a kérdés napjainkban, amikor a miniszterelnök úr több millió külföld i magyarországi foglalkoztatásáról beszélt itt a parlamentben. Lényegében teljesen mindegy, hogy letelepíteni akarta őket vagy csak vendégmunkásként gondolta foglalkoztatni, mindenképpen érdemes megállapítani, hogy ez sértés azoknak a magyar munkavállalókn ak, több mint egymillió embernek, aki munkaképes korú és jelenleg nincs munkája Magyarországon. Meg kell ugyanis mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a statisztikák alapján jóval egymillió fölött áll azoknak a munkaképes korú állampolgároknak a száma, akik munkahely vagy megfelelő képzés hiányában nem jutnak munkához Magyarországon. A munkanélküliségi statisztika, ami ebben a vitában is elhangzott, erősen torzító. Azt ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ne üljenek föl a munkanélküliségi statiszti kák primer adatainak: azt kell megvizsgálni, hogy a munkaképes korú lakosság hány százaléka foglalkoztatott. Ha megnézzük, azt találjuk, hogy Magyarországon kirívóan alacsony ez a szám. A munkaképes felnőtt lakosságnak csak 54 százaléka dolgozik Magyarorsz ágon, míg az Európai Unió tagállamaiban általában 70 százalék ez az arány, de azt is meg kell mondani, hogy Csehországban, Szlovéniában, Lengyelországban vagy Szlovákiában is jelentősen jobb, mint Magyarországon. Talán egész Európában Magyarországon a lega lacsonyabb a foglalkoztatási arány, elsősorban és döntően az idősebb nemzedék körében. Az idősebb nők Magyarországon gyakorlatilag 5055 éves korukban kikopnak a munkaerőpiacról, és nem a saját szándékukból. NyugatEurópában részmunkaidőben, távmunkában, r ugalmas foglalkoztatásban nagyon sok nő dolgozik. Az idős emberek foglalkoztatása számunkra nem egyszerűen a BKV ügye, hanem nemzeti sorskérdés. Hozzá kell tenni, hogy az 5564 év közti férfiaknak Magyarországon csak 28 százaléka dolgozik, míg a világ fejl ett részén 60 százaléka, tehát több mint kétszerese. Hogy néhány példát említsünk, hogyan tudnak munkahelyet teremteni és munkához való kedvet teremteni az idős nemzedékeknek, érdemes megemlíteni, hogy Dániában azok a dolgozó emberek, akik betöltötték a 62 éves nyugdíjkorhatárt, állásuktól függetlenül fix prémiumot kapnak a nyugdíjbiztosítótól, mert azzal, hogy nem mennek nyugdíjba, nyilvánvalóan a nyugdíjkassza jól jár. Franciaországban az ottani szocialista kormány bevezette a 35 órás munkaidőt, ami nagyo n sok idős ember számára teremtett lehetőséget arra, hogy ők is dolgozzanak. Hollandiában kiemelkedően jó példákat értek el a 60 felettiek részmunkaidős foglalkoztatásával, és ezt Magyarországon is mindenképpen érdemes lenne megfontolni. Mi azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarországon nem a BKV ügyénél kellene leragadni, különösen, ha ez az ügy meg is oldódott időközben, hanem lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az idős emberek, ha akarnak, dolgozhassanak akár részmunkaidőben, akár táv munka keretében, akár úgy, hogy évente néhány hónapot dolgoznak, a többit pedig nem. Ehhez persze arra
