Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
4111 gyakorlatát, így ezen a területen megvalósulhat a személyek és szolgáltatások szabad áramlás ának törvényi feltétele. A jövőre nézve nagy jelentőségű a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi törvény módosítása, mivel az európai gazdasági térségben élő rendeletek szerint kell ezt elfogadni. Állampolgárainknak az európai gazdasági t érség államaiban, illetve ezen országok polgárainak hazánkban történő egészségügyi és szociális ellátásainak feltételeit szabályozza ezen javaslat. Részben kitaposott úton járunk, mivel a már megkötött és kihirdetett magyarnémet, illetve magyarosztrák sz ociális biztonsági egyezmények is ezen a térítési rendszeren nyugvó szabályozást tartalmaznak, azaz német, illetve osztrák viszonylatban ezek a szabályok már élnek, és a sürgősségi, illetve a kórházi ellátásban a magyar egészségügy számára rendkívül negatí v tapasztalatokkal járnak. Az egészségügyi ellátás finanszírozásának lényege, hogy az államok saját polgáraira vonatkozó nagyságú finanszírozást kérhetnek a teherviselő külföldi biztosítótól az ellátásért, tehát például a Magyarországon ellátott német bete gért a német teherviselő biztosítótól csak annyit kérhetünk, amennyit egy magyar beteg után fizet az országos egészségbiztosító az ellátónak, és ez, kérem, nem éri el a 2 márkát. Tehát amennyi pénzt kap ma egy magyar orvos egy német beteg komplett ellátásá ért - legyen az akár sebellátás, laboratóriumi vizsgálatok, EKG, komplett vizsgálat , az körülbelül 1,801,90 márka értéknek felel meg, így a magyar biztosító a teherviselő német biztosítónak 1,80 márkát tud számlázni. Ez egy döbbenetes szám, ha meggondol juk, hogy ugyanakkor egy magyar beteg után, akit a németek látnak el, ennek a 2030szorosát számlázzák a magyar államnak. Egy ilyen előnytelen szerződés él már lassan két éve Magyarországon. Ez a megszégyenítően alacsony ár az orvosok számára elfogadhatat lan. Ez az óriási különbség természetesen kiegyenlítődik, a magyarok és a németek azért nagyjából hasonló összegű pénzt számláznak egymásnak, ami egyszerűen abból következik, hogy Magyarországon évente sok millió német turista jelenik meg, így 203040sze r annyi beteget kell ellátni ugyanannyiért, mint amennyit a németeknek fizetünk mi a pár száz magyar beteg kinti ellátásáért. Ennek a szerződésnek a nagy vesztese ismételten a magyar egészségügyi ellátórendszer. Természetesen a sok külföldi turista, esetle g munkavállaló nemzetgazdasági szinten nagy nyereséget jelent, de ebből a nyereségből az egészségügybe nem fordítódik vissza szinte semmi, és ez nem csatlakozási kérdés, nem a csatlakozás negatívuma, ez a magyar egészségügy további kizsákmányolását jelenti . Magyarországon évek óta fontos esemény a gyógyszerek árának, illetve a biztosító által adott támogatás mértékének az elfogadása. A támogatás mértékének normatív megállapítására az európai gazdasági térség résztvevőjeként nem lesz lehetőségünk, mivel mind en egyes támogatást, illetve támogatásból való kizárást egyedi döntés formájában kell meghozni. Ez első hallásra ijesztően hangzik, de elképzelhető, hogy mégis jól működik, mivel vannak olyan európai uniós országok, ahol a gyógyszerek árszínvonala alacsony abb, mint Magyarországon. A javaslat a 15. §ban foglalkozik egy régen várt, a Bokroscsomag keretében megszüntetett lehetőséggel - ezt el kell mondani, bár már közhelynek tűnik , amely lehetővé teszi a támogatott fogmegtartó kezeléseket, így lehetővé vál ik a meghirdetett népegészségügyi program egyik fontos elemének teljesülése, a fogászati ellátások széles körben történő hozzáférhetővé tétele. A javaslat foglalkozik az egészségbiztosítási törvény módosításával, mivel azt nemcsak az európai gazdasági térs ég szabályaival kell harmonizálni, hanem a magyar törvényekkel is. Így egyenlően, mindenki számára hozzáférhetően biztosítani kell a gyed felső összegét; meg kell szüntetni a lehetőséget a táppénzzel való visszaélésre, mert a jelen rendelkezések erre lehet őséget nyújtanak; biztosítani kell a méltányosság gyakorlását a jogalap nélkül felvett gyedre, illetve a kamat- és mulasztási bírságra vonatkozóan is. Az európai gazdasági térség államainak gyakorlata mintájára szükséges lesz, hogy az ügyintézés olyan közp onti szervhez kerüljön, amely képes idegen nyelvű iratok kezelésére és a kérelmek elbírálásához szükséges nemzetközi ellenőrzés elvégzésére. A
