Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kizárásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
4087 Az előző két, ellentétes előjelű kormány idején senki sem hallatta hangját, hogy modern formában ismét meg kívánjuk teremteni a paraszti tevékenységhez szükséges hatékony természetű rendszer t, az úgynevezett magyar mintájú gazdaságokat. Az erre vonatkozó lehetőségeink zömét már elveszítettük, de még akad néhány. Az állami gazdaságok, azaz a mezőgazdasági rt.k privatizálásának újabb hullámára gondolok. A magánkézbe adás nyilvánvalóan nem kerü lhető el, az államnak azonban a magánosítás módszereinél és a szabott feltételeknél lehetősége van figyelembe venni, hogy a környezetre való pozitív kisugárzás ne csak esetleges, hanem kötelező legyen. Az sincs előírva, hogy az évtizedek alatt összejött ma mutvagyon csakis egy kézben működhet tovább. Figyelembe kellene venni az egykori állami gazdaságok kialakulásának történetét, és törekedni kellene arra a privatizáció során, hogy a köz érdekében kötelezően ráróható feladatok ott fejtsék ki hatásukat, ahol azokra a legnagyobb szükség van, a paraszti családi gazdálkodás helyszínén. Példának a DélPest Megyei Mezőgazdasági Rt.t hozom fel: ez a korábbi gigantománia minden jegyét magán hordó képződmény többek között a ceglédi és a nagykőrösi állami gazdaságok ö sszevonásával jött létre. A vagyon kialakulásában nemcsak a jelenlegi központ tevékenysége játszott szerepet, hiszen az alapokat az összevont térségből vonták el, és ezek haszna sohasem került oda vissza. Az összevonásokkal megkárosított térségek kárpótlás ának is fel lehetne fogni, ha most a privatizáció során a kormány figyelembe venné az eredeti alapegységeket, és erre dolgozná ki a magánosítási programot. A volt Nagykőrösi Állami Gazdaság területén létrejött valamikor egy olyan infrastruktúra, amely ma i s alapja lehetne egy nagyobb mezőgazdasági táj fejlesztési központjának. A fejlettebb világ számos példája azt mutatja, hogy ahol ezek a termelési és marketing célokat egyaránt szolgáló, integráló szerepet betöltő, az azonos piacra szánt termékek minőségét fejlett feldolgozó berendezésekkel biztosító, a piacra jutást megszervező egységek nem voltak jelen a gazdaságban, ott ezeket az állam segítségével létre kellett hozni. Mindegy, minek hívjuk, német gépkörnek, dán típusú szövetkezetnek vagy amerikai coopna k. Ez a gazdaság magántőkén, állami szerepvállaláson és az egyének tudásán és vállalkozó készségén nyugszik. Ugyanakkor felvállalja a vidék fenntartását, fejlesztését, a környezet megóvását és a piacképes mezőgazdasági áru hatékony előállítását. Nem idegen minták másolása, hanem igenis magyar sajátosság és az adottságok kihasználása az, ha magyar földön a modern elveket a saját lehetőségeink legjobb kihasználásával és a helyhez is szívvellélekkel kötődni tudó tulajdonosok és szakemberek tudására alapozva v alósítjuk meg. A magyar mintagazdaságok alapozódjanak a valamikori összevonás előtti állami gazdaságokra, melyek településekhez kötődnek, ezek segíthetnék a vállalt kötelező feladataik útján - szaktanácsadás, szolgáltatás s a többi - a jelenleg még átformá lódásban lévő mezőgazdaságot. Igenis bátran fel kellene vállalni, hogy a jelenlegi helyi menedzsmentek, illetve a helyi feltörekvő vállalkozók bevonásával példamutató magyar mintagazdaságokat alakítsunk ki. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Me gkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni. Igen, Bogár László államtitkár úr jelzi, hogy válaszolni kíván. Tessék! DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ö n hozzászólásában a magyar mezőgazdaság egy igen fontos kérdésére irányította rá a figyelmet. Ezt a kormány nevében szeretném is megköszönni, és engedje meg, hogy néhány gondolatban én is továbbgondoljam mindazt, amit ön elmondott. A polgári kormány agrárp olitikájának alaptörekvése, hogy minél több családi gazdaság váljon versenyképessé a csatlakozással az Európai Unió néhány év múlva Magyarország számára is megnyíló egységes piacain. Tudjuk, hogy e cél eléréséhez még igen komoly erőfeszítésekre van és lesz szükség a jövőben. A magyar gazdáknak egyrészt megfelelő méretű birtokokra, a modern
