Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
4043 pedig állategészségügyi szempontból igazolható. Az élelmiszerbehozatal nehezítésének közgazdasági okát abban látom, mert a magyar alapanyagtermelőknek, az egyéni gazdaságoknak, szövetkezeti gazdaságoknak a piaci térvesztése figyelhető meg, és ebben a helyzetben inkább a belső piacot, a magyar termelőt k ellene védeni, nem pedig a Nyugatról érkező termékek behozatalát könnyíteni. A másik dolog az állategészségügyi szabályok. Köztudott dolog, hogy a száj- és körömfájásbetegség az Európai Unió állatállományát megtizedeli, és majdnem közvetlen szomszédságun kban, Csehországban is felütötte a száj- és körömfájásjárvány a tüneteit. Itt arról van szó, hogy a behozott termékeknél az élelmiszerhigiéniai szabályok szigorítását kellene megcélozni. Nos, ha részletesen megnézzük ezt a négy módosító indítványt, amely a MIÉPfrakcióhoz kötődne, mi szeretnénk azt leszögezni, hogy ennek a törvénymódosításnak a közgazdasági indokoltsága teljességgel okafogyott. Ezt friss - a két héttel ezelőtti általános vitához képest , illetve újabb közgazdasági adatokkal is szeretném i gazolni. A termelésben bekövetkezett csökkenés természetes következménye, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évben, tehát a 2000. évben további piacokat veszített el. A lakosság fogyasztása volumenében 4 százalékkal csökkent, ami nagyrészt a termeléscsök kenés okán kialakult fogyasztóiáremelkedésre vezethető vissza, továbbá romlottak külpiaci pozícióink is, ami döntően az Európai Unióval folytatott kereskedelem 80 millió dolláros aktívumcsökkenésével hozható összefüggésbe. A magyar mezőgazdaság ott tart j elenleg, hogy a termeléscsökkenés miatt nem vagyunk képesek kihasználni az EUval kötött szállítási szerződéseink előnyeit, sőt a hazai piacainkat is gyorsuló ütemben adjuk át az Unióban előállított agrártermékek részére. Ez a közgazdasági helyzet. Erre fö l a kormány, illetve annak a Földművelésügyi Minisztériuma behoz egy olyan élelmiszertörvénymódosítási szabályt, hogy még könnyebben, a jelenleginél is könnyebben jöhessenek be az Európai Unióból az élelmiszerek. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt aztán az égadta világon a MIÉP részéről semmiféle nyugatellenesség meg nem fogalmazódik, hanem mindössze arról van szó, hogy a magyar termelőket szeretnénk a jelenleginél lényegesen jobb pozícióba hozni. Lehessen majd tíz év múlva, húsz év múlva behozni a jelenlegi szabályoknál könnyebben az élelmiszereket Magyarországra, azonban érdemi versenyre számítsunk. Az nem érdemi verseny, hogy most könnyítem a behozatali szabályokat, ugyanakkor a magyar alapanyagtermelő bázisok pedig folyamatosan mennek tönkre, folyamatosa n ellehetetlenülnek az őket övező közgazdasági feltételrendszer hiánya miatt. A 2000. évi európai uniós és KSHadatokkal szeretnék arra rávilágítani, hogy a magyar élelmiszerárak és az európai uniós élelmiszerárak között milyen lényeges fajsúlybeli különbs égek vannak. A csontos sertéshús esetében az osztrák ár - tehát a tőlünk néhány száz kilométerre lévő Ausztria esetében - a magyar árat 148 százalékkal lépi túl; tehát a magyar ár 248 százaléka, ez a jelenlegi magyar árszintnél 148 százalékkal magasabb. A cukor esetében másik országot mondanék, Belgiumban a magyar árszintet 121 százalékkal haladja meg a cukor árszintje. Hogy még egy tipikus állattenyésztési terméket is említsek a csontos sertéshúson túl: a tejárakat tekintve - itt Franciaországot emelném ki - az látható, hogy a magyar árnál a francia tejár 118 százalékkal magasabb. Ezek a magasabb árszintfekvésű termékek jönnének be még könnyebben az országba. A közgazdasági okfejtésből tulajdonképpen ezen a ponton térnék át az állategészségügyi, higiéniai szabályokra. Ugyanis köztudott dolog, hogy a magyarországi élelmiszerbehozatali szabályok jelenleg még az Európai Unió szabályaihoz képest szigorúak; mondhatnám azt is, hogy idegesítően szigorúak az Európai Unió részére. A BSE okán, ha megnézzük a körülmé nyeket, hogy mi vezetett a BSE kialakulásához: a takarmánykészítési eljárásoknál lehet a problémát keresni, ott, ahol az állati hulladékokból rövidebb
