Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz):
4036 a Parlament Dunaparti látképe elé gigantposztereket helyeznének el, amelyeken különböző, nem tudom én, mobiltelefonokat hirdetnének, nyilvánvaló, hogy ez zavarólag hatna a Parlamentet fényképező turisták és a Parlament környékét v agy a látképét élvező látogatók számára. Ezért úgy gondolom, hogy nemcsak a műemlékeken elhelyezett reklámokra, hanem az azok közvetlen környezetében elhelyezett reklámokra is ki kellene terjeszteni ezt a megszorító rendelkezést. Ugyanúgy a 121. pontban sz ereplő módosítást, módosító javaslatot - amelyet egyébként a bizottságok és az előterjesztő támogatott - szeretném egy mondattal azért megindokolni, hogy milyen jelenségről is van szó. A hivatal engedélye szükséges védett kulturális örökségi objektumok jel legét és megjelenését befolyásoló fényforrás elhelyezéséhez, illetve üzemeltetéséhez. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára többen látták már, hogy Budapest fényei közül milyen páratlan szépséggel ragyog most ki a Budavári Palota új megvilágításban, a Mátyá stemplom, a Halászbástya s a többi. Ezek között hihetetlen zavarólag hat, amikor a Citadelláról villódzó fények és fénycsóvák lőnek fel az égre. Tudjuk jól, hogy maga a budai Vár látképe az, ami a világörökségi védettséget is annak idején már kiérdemelte. Ma, ha valaki ebben a csodálatos panorámát élvezni akarja, akarvaakaratlanul is olyan fénycsóvák működését kell hogy szemlélje, amelyek akár a Dunán elhelyezett diszkóhajókról, akár éjszakai mulatókról vagy, mint már említettem, a Citadella épületéről re flektorszerűen hasítanak az égbe, és bizony nagyon zavaró látványt jelentenek. Úgy gondolom, hogy ez is egy olyan figyelemfelhívó reklámtevékenység, amikor kifejezetten műemlékvédelmi, örökségvédelmi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ilyenekhez engedélyt kellje n kérni, és amennyiben ez az engedély nem adható ki vagy az üzemeltető nem tudja ezt beszerezni, úgy ezeket le kelljen szerelni. Csak megjegyzem zárójelben, hogy a budavári önkormányzat már egy ízben sikeresen pert nyert egy ilyen eljárásban, a Sánc utca s arkán lévő mulató fénycsóváját sikerült leszereltetnünk, amely egyébként az Uránia Csillagvizsgáló - ez egy picit eltér most a tárgytól - közvetlen közelében helyezkedett el, s csak erre hivatkozva hagyta jóvá a bíróság azt az indítványunkat, azt az előter jesztésünket, amely ennek a fénycsóvának a leszerelését kezdeményezte. Szeretnék még további módosító javaslatokról beszélni. Az ajánlás 123. pontjában megfogalmazott módosító javaslatom szerint a hivatal a műemlékeken végzendő olyan építé si munka esetében, amely egyébként engedélyköteles, művészettörténeti, építészettörténeti tudományos dokumentáció, illetve restaurátori tudományos dokumentáció elkészítését írhatja elő. Elképzelhető az is - miután az előterjesztő ezzel itt nem értett egyet , de ha jól tudom, nem tartalmilag nem értett vele egyet, hanem a jogszabály e helyen történő ismertetésével nem értett egyet , hogy a végrehajtási szakaszok, szabályok között indokolt ennek külön megnevesítése. Én azonban azt gondolom, hogy miután ez nem ellentétes a törvény szellemével és az egész eddigi szövegeivel, tulajdonképpen akár itt is szerepelhet. Kérem, hogy ezt az előterjesztő fontolja meg, elképzelhető, hogy valamilyen módon ezzel még lehetne foglalkozni. Végül van egy olyan pont, amely minde nképpen figyelmet érdemel. Az ajánlás 150. szakaszában a törvényjavaslat 83. §ával kapcsolatosan egy kiegészítési szöveget javasoltunk. A törvényjavaslat 83. §a azt mondja, hogy örökségvédelmi bírság kiszabásának nincs helye, ha ugyanazon cselekményért b üntető- vagy szabálysértési eljárásban valakit - természetes személyt egyébként - jogerősen felelősségre vontak. Szeretném elmondani, hogy itt egy olyan kiskapu lehetőségét építjük be ebbe a törvénybe, ami semmiképpen sem kívánatos. (18.00) A szabálysérté si eljárásban kiszabható bírság összege 100 ezer forint. Az építésrendészeti bírság összege ennél lényegesen magasabb, milliós, tízmilliós, sőt akár százmilliós értékű is lehet. Rendkívül szerencsétlen eljárási folyamat lenne, ha úgy próbálnánk ezt az egyé bként létező jogelvet, miszerint egy cselekményért csak egy eljárásban lehet valakit felelősségre vonni, erre a törvényre alkalmazni, hogy ezt követően, mondjuk, egy fokozottan védett műemlék elpusztításáért kiszabható bírságolási eljárás során maga a kárt okozó legyen érdekelt abban, hogy minél előbb szabálysértési
