Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
4031 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képvi selőtársaim! Az ideiglenes védettséget én is igen fontosnak tartom megint csak nemzetgazdasági szempontból is, mert ezzel az ideiglenes védettséggel hozzájárulunk ahhoz, hogy a turisztikai kínálat biztosabb lábon álljon, azt pedig mindenki jól tudja, hogy a turizmus milyen szerepet játszik a nemzetgazdaságban. Azt az idegenforgalmi bizottságban is részletesen megbeszéltük, hogy mit jelent az, ha az ide jövő külföldiek költése nő, és ha a műemlékek védelmét fokozzuk, az tová bbi emeli ezt a helyzetet. Magyarországon egy külföldi az elmúlt évben 120 eurót költött átlagosan, ugyanakkor Ausztriában ez 600 euró. Ha tehát a műemlékek védelmében az ideiglenes védettséggel is hozzájárulunk ehhez, ez nemzetgazdaságilag igen fontos. Kö szönöm szépen. (Taps az MSZP és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót Erkel Tibor képviselő úrnak, MIÉP. ERKEL TIBOR (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Vissza kell térnem egypár szó erejéig még a 75. ponthoz, amelyet javaslatomból megelőlegezett és véleményezett Lezsák képviselő úr és Szabó képviselő úr is. Éppen ezért, miután ez mindösszesen négy sor indoklás, szeretném elmondani az eredeti elképzelésünket ezek alapján. A régészeti lelőhely, ille tve lelet feltáráson kívüli felfedezőjét és bejelentőjét anyagi elismerésben kell részesíteni véleményünk szerint. Az indoklásom pedig a következő: a felfedezőket késztetni kell arra, hogy a lelőhelyet, illetve a leletet a legrövidebb időn belül jelentsék be. Államérdek, hogy azokat se késlekedés, se szándékos eltitkolás ne veszélyeztesse. A legjobb esetben - ez volna ugyebár a normális - a felfedező egyben a bejelentő is. Más esetben viszont, amennyiben valamilyen késztetést érez a felfedező, hogy majd csa k később vagy egyáltalán ne jelentse be a felfedezését, a bejelentés legyen az állampolgári kötelesség jutalmazott teljesítése. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a bizonyos jutalom egy bizonyos összeg, tehát ha el akarja a teljes összeget nyerni a felfedező, akkor jelentse be azonnal, és akkor megkapja a felfedező és a bejelentő közös jutalmát. Abban az esetben viszont, ha eltitkolta és bizonyíthatóan hosszabb időn keresztül is - ez legyen bármilyen idő - eltitkolta a felfedezését, akkor a bejelentőnek állampolgári kötelessége legyen az, de jutalmazott állampolgári kötelessége, hogy bejelent. A 76. pontnál egy sajnálatos elírásra kell először felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, mert így a javaslat értelmetlen. Itt a lelőhelyek feltárást követő védelméről van szó a 27. § (2) bekezdése alapján. (17.30) "Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően az eredeti állapotot vissza kell állítani, kivéve ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi." Előrebocsátom, hogy az ásatás után az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani, mert a feltárással egyidejűleg megsemmisült a régészeti környezet, kivéve amit konzerválásra hátrahagy: például a falakat, leszedve róla a régészeti rétegeket. Tehát csupán az eredeti felszíni állapot látszatát, kontúrjait lehet helyreállítani. A folytatásban a törvényjavaslatot tevő azt mondja, hogy ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi, abban az esetben nem kell visszaállítani, tehát ez a kivétel. A mi további kivételi javaslatunk arra utal, hogy korántsem ez az egyetlen eset, amikor a kivételt alkalmazni kell, mert ugyanígy lehetetlen visszaállítani a felszíni állapotot, ha nagyberuházás előtti humuszolásra kerül sor, ha a helyszínen bányászati tevékenység folyik, mélyépítési munká knál, víztározóknál és vis
