Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
4022 folytatja le", és ezt úgy kívánjuk kiegészíteni, hogy "az illetékes szakmai fórum kezdeményezésére" a hivatal folytatja le. Indoklásul szeretném megemlíteni, hogy a 14. § (1) bekezdése f) pontjában az eljárás megindításával egyidejűleg értesítendők között említi a védetté nyilvánítás kezdem ényezőjét. Tehát ilyen személy, más hivatal - nemcsak a nagybetűs Hivatal , illetve hivatali funkció van vagy éppen lennie kell, ez esetben pedig szerepeltetése a jelzett mondatban elvárható. A kiegészítés a 17. § első mondatát is egyértelművé tenné, ahol a "kezdeményezték" homályban hagyja a hiteles kezdeményezőt. A bizottsági ülésen magyarázatként azt kaptuk, hogy természetes, hogy bárki, utcáról bejött akárki, aki fontos bejelentés tesz az eljárás megindítását kezdeményezve, az a hivatal barátságos foga dására lel, és az eljárás elkezdődik. Ez képtelenség. Azt hiszem, hogy ezt senki komolyan nem veheti, hiszen az utcáról nem azok léphetnek be ilyen ötlettel, akiknek az ötletét komolyan kell venni, hanem ha komolyan vesszük a minisztérium álláspontját, akk or bárki. Bárkinek a bejelentésére pedig a hivatal ugrani nem fog, és nem is tenné ezt okosan. Ettől függetlenül az illetékes szakmai fórum lehet maga a hivatal természetesen, ha a hivatal ezt a kezdeményezést a bejelentésre beindítja, tehát megvizsgálja, hogy mennyire méltánylandó a bejelentés. Egyébként pedig feltételezem, hogy a hivatalnak, illetve magának a paragrafusnak oda kell irányítania a kezdeményezőket, a bejelentőket, ahol a legközelebbi szakmai fórum van. A 38. pontban a "Régészeti lelőhelyek v édetté nyilvánítása" című fejezet 16. §át kívánnám módosítani, amely a vizsgálatokkal, illetve az ellenőrzéssel foglalkozik. Így szól: "A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a hivatal a gyűjtőhely szerinti megyei múzeum - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum, a továbbiakban illetékes múzeum - közreműködésével rendszeresen ellenőrzi." Ezt szeretném kiegészíteni úgy, hogy évi rendszerességgel, illetve természetes vagy jogi személy kezdeményezésére bármikor ellenőrzi. Az ellenőrzés rendszerességé nek minimumhatárát ugyanis meggyőződésünk, hogy meg kell jelölni. Maga az eredetileg használt "rendszeresen" szó is szakaszolást feltételez, de ez ebben az esetben lehet 2050100, akárhány év. És ez törvényessé is teszi, ami képtelenség, hiszen az ellenőr zésnek az elpusztítást, elpusztulást kell megakadályoznia vagy megnehezítenie. Tekintetbe véve az építkezések rohamos szaporodását, a mezőgazdaság átalakulását, például az árvízi munkákat, ahol nincs pardon - minden évben van az utóbbi időben árvíz ; mind ezeket tekintetbe véve a regionális sajátosságokhoz igazítható követelményrendszert kell felállítani. Szeretném megemlíteni, hogy ez a bizonyos "rendszeres" szó az eddigiekben is szerepelt, és azt jelentette, hogy egyáltalán nem volt ellenőrzés. S ezt senk i számon nem kérhette, hiszen amikor a "rendszeres" szó elhangzott, akkor azt mindjárt a következő évre, a következő évtizedre helyezték ki. 44. pont: a régészeti feltárás. A régészeti feltárásra vonatkozó általános előírások 19. § 3. pontját kívá njuk módosíttatni. Ez így szól: "A régészeti feltárások költségeit a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált." Az érdekre való hivatkozás félremagyarázható. Itt nem érdek, hanem létesítő ok esete forog fenn, különben pedig minden a magyar állam érdeke, tehát aki régészeti feltárást követel - hogy úgy mondjam , mert az érdeke így kívánja, az egyúttal azt is mondhatja, hogy maga a költség viszont az államot terheli, hiszen az államnak, a tudománynak s a t öbbi érdeke az, hogy ez megtörténjék, hiszen ez mindenkor bizonyítható, hogy valóban így van. Viszont ha úgy fordítjuk a szöveget, hogy annak kell fedezni, aki miatt szükségessé vált a régészeti örökség elemeinek elmozdítása a régészeti lelőhelyen, akkor s okkal aktívabban be lehet vonni a beruházókat ebbe a költségmegosztásba. Az 54. és 55. pontoknál a 20. § 4. pontját kívánjuk módosítani. Ez ismét arra utal, hogy a szakma és a hivatal viszonya ebben a törvényben nem pontos, rendezetlen. Így szól - két vált ozatban: "A régészeti feltárásokat a hivatal az ásatási bizottság bevonásával ellenőrzi."
