Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - Sir John Bourn, a brit számvevőszék elnöke és kísérete köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
3997 volt, ahol a tagországok önállósága és egyenrangúsága fel sem merülhetett. Ne feledjék el, tisztelt hölgyeim és uraim, 1990 júniusában még mintegy 750 ezer szovjet katona állomásozott nemcsak Magyaro rszágon, hanem Németországban és Lengyelországban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Felelősséggel állíthatjuk, hogy nemcsak kiléptünk a Varsói Szerződésből, de annak megszüntetéséhez is nagyban hozzájárultunk. Az addig tabuként nyilvántartott "feloszlatás" ki fejezést első ízben a már említett, alig két hete hivatalban lévő magyar miniszterelnök mondta ki 1990. június 7én, mint ennek a bizonyos tanácskozásnak az elnöki tisztségét is ellátó miniszterelnök. Ekkor, ezen az esedékes testületi tanácskozáson az előz etesen kidolgozott napirendtől teljesen eltérve, általános meghökkenést keltve, Rizskov, Mazowiecki, Petre Roman, de Maiziere miniszterelnökök körében bejelentette Antall József a szervezet teljes felülvizsgálatának és megszüntetésének szükségességét. Nem kis bátorság kellett ehhez, hiszen a szovjet csapatok, mint említettem, nem csak hazánk területén, még itt tartózkodtak bőséges számban. Moszkvában még egyedül a magyar miniszterelnök képviselte határozottan a megszüntetés álláspontját, de nem sokkal későb b a magyar diplomácia sikeres erőfeszítéseinek következtében az időközben létrehozott visegrádi országok csoportja is támogatta ezt a javaslatot, majd később további nagy lökést adott ennek természetesen a német egyesítés, valamint az 1990. november 21én, Párizsban aláírt azon dokumentum, amely az Új Európa Chartája nevet viselte, és amely a biztonságpolitika átfogó rendszerének létrehozásával, a leszerelés és az erőszaktól való tartózkodás célul tűzésével valójában teljes mértékben okafogyottá tette a Var sói Szerződés létezését. Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásommal arra kívántam rámutatni, hogy az első szabadon választott kormány, mindenekelőtt Antall József miniszterelnök helyesen ismerte fel a megváltozott világpolitikai mozgásté r adta lehetőségeket; bebizonyította azt is, hogy merni kell a világpolitikában is bátran és határozottan képviselni nemzeti érdekeinket, hiszen helyettünk ezt nem teszi meg senki. Hittel és bátorsággal, úgy gondolom, a ma még lehetetlennek tűnő célok is e lérhetőek, és ezt az utat meggyőződéssel kell folytatnunk a jövőben is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. Megadom a sz ót Szabó János miniszter úrnak. DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm mindenekelőtt képviselőtársam felvetését, hogy emlékezzünk meg a Varsói Szerződés felbomlásának 10. évfordulójáról. A felvetés nem csupán az évforduló miatt fontos, hanem azért is, mert a rendszerváltás egyik legnagyobb formátumú politikusa, Antall József múlhatatlan érdemeket szerzett abban, hogy hazánk ma már nem a Varsói Szerződés tagja, sőt abban is, hogy a Varsói Szerződés megszűnt egyált alán létezni. Ő volt az, aki 1990 júniusának elején a Varsói Szerződés politikai irányító testületének moszkvai ülésén megjegyezte, hogy a magyar kormány azt szeretné, ha 1991 végére a Varsói Szerződés felbomlana. Nem kevés bátorságra vallott ezt Moszkvába n 1990ben bejelenteni, még akkor is, ha a címzett Mihail Gorbacsov volt, az a Mihail Gorbacsov, aki a peresztrojka és a glasznoszty megalkotója és végrehajtója volt. Hozzájárulásunk a Varsói Szerződés felbomlásához más közép- és keleteurópai országok szá mára is megnyitotta az utat a szabadság felé. Ezt a történelmi léptékkel mérve is jelentős döntést 1990ben a magyar diplomácia, élén a miniszterelnökkel, felvállalta. Olyan döntés volt ez, amely megalapozta az önálló magyar külpolitizálást, azt, hogy hazá nk végre saját maga választhasson. Magyarország Európát választotta, az európai értékeket és normákat, az európai jogrendet és a demokratikus berendezkedést, és ezzel együtt az európai intézményeket is. Ismeretes, hogy ma már egy olyan szervezet tagjai vag yunk, ahol mindenkinek a szava egyformán számít, ahol a tagok nemzeti érdekei szüntelenül megjelennek és feloldódnak a
