Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
3993 Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszterelnök Úr! A képviselő úr hozzászólásában igen fontos kérdésre irányította rá a figyelmet, az MFB működését szabályozó új törvé ny ugyanis jelentős mértékben segíti az olyan, ön által is említett nagy nemzetgazdasági célok teljesítését, amelyet - ahogyan ön is említette - szokványos banki tranzakciókkal aligha lehetne megoldani. Persze, a nyugati országokban is ezzel kapcsolatban s zámos vita zajlott le az elmúlt évtizedekben, és bizonyos fokig azt gondolom, ma is van némi eltérés a washingtoni konszenzusra épülő angolszász modell és a kontinentális, ha szabad így fogalmazni, ökoszociális európai modell megközelítési módja között. Vi szont az is igaz, hogy ez a lista - csak néhány ilyen ezzel kapcsolatos példát szeretnék felsorolni: Ausztriában az osztrák Kontrollbank Részvénytársaság; Belgiumban az Állami Befektetési Részvénytársaság, regionális fejlesztési társaságok; az Egyesült Kir ályságban is - amelyik egyébként inkább az angolszász modellt követi értelemszerűen - a Nemzetközösségi Fejlesztési Pénzügyi Társaság, illetve helyhatósági bankok; Hollandiában a Holland Fejlesztési és Befektetési Bank Rt., Állami Befektetési Bank; és végü l, de természetesen nem utolsósorban Németországban az Újjáépítési Hitelbank, a Kreditanstalt für Wiederaufbau, amely elsősorban a második világháborút követő újjáépítési folyamatban, de aztán később - ami bizonyos értelemben szintén egyfajta háború utáni újjáépítési folyamat volt , a '90es években a német újraegyesítéshez kapcsolódó óriási léptékű fejlesztések banki hátterét biztosította. Mindez azt látszik bizonyítani, hogy a nyugati országokban is túlléptek azokon a - ahogy ön említette - doktriner vit ákon, amelyek egyfajta ideológiai hitvitává próbálják tenni ezeket a kérdéseket, és meglehetősen pragmatikus módon ott is kialakult azoknak a bankoknak a hálózata, amelyek olyan nagyszabású, hosszú távú nemzetgazdaságfejlesztési terveket teljesítenek, ame lyeket a szokványos banki tranzakciókkal aligha lehetne megoldani. Egyébként az a törvény, amelyet most a Magyar Fejlesztési Bank átalakításával kapcsolatban a tisztelt Ház elfogadott, összességében az új törvény nem változtat lényegesen az előző szabályoz áson. A legelfogulatlanabb elemző is megállapíthatja, hogy a polgári koalíció a folytonosság jegyében elfogadta az MFB működésének korábbi, 1996ban kodifikált szabályait, és csak a minimálisan szükséges mértékben korrigálta a jogszabályi feltételeket. Vál tozik viszont értelemszerűen a bank felügyeleti rendszere, mégpedig szigorodik, az MFBt ugyanis a hitelintézetek működését szabályozó törvény szerint csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizte. Ennek megtartása mellett az új törvény előírj a az Állami Számvevőszék, a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Iroda kötelezettségét is ezzel kapcsolatban. Ami a prudenciális jogszabályokat illeti, szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az állami tulajdonú Fe jlesztési Bankra éppen azért van szükség, mert a kereskedelmi banki szféra üzleti, jövedelmezőségi és kockázati megfontolásokból nem tud vagy nem akar finanszírozni számos nemzetgazdasági szempontból fontos programot. Az átalakulás első évtizedében sikeres en végbement a magyar gazdaság - ha úgy tetszik - globalomodernizációja, ezért azonban a magyar társadalom súlyos árat fizetett. Ezért a második évtizednek, ezeknek az éveknek és az előttünk álló éveknek a legnagyobb kihívását pontosan az jelenti, hogy leh etővé kell tenni, hogy területi értelemben és társadalomszerkezeti értelemben is szétterüljenek ennek a sikeres modernizációnak az értékei, eredményei a magyar társadalomban. A magyar modell sajátosságai és a Széchenyitervben megfogalmazott társadalomfejl esztő stratégia gyakorlatilag ezt szolgálja, hogy azon nagy társadalmigazdasági programok segítségével, mint az autópálya, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a regionális fejlesztési stratégiák, az infrastrukturális és környezetvédelmi befektetések , illetve az Uniótól nyert források segítségével valóban lehetővé váljon, hogy az első évtizedben a magyar társadalom súlyos áldozataival véghezvitt modernizáció eredményeit az egész magyar társadalom élvezhesse. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraib an.)
