Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
3987 ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Csintalan Sándor képviselővel szemben, Magyar Szocialista Párt, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségének alapos gyanúja miatt a legfőbb ügyésztől, Torgyán József független képviselővel szemben pedig rágalmazás vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróságtól érkezett megkeresés a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában. A legfőbb ügyész úrtól ugyancsak megkeresés érkezett Szabadi Béla képviselő, Független Kisgazdapárt, mente lmi jogának felfüggesztése érdekében, több gazdasági bűncselekménnyel kapcsolatban. A megkereséseket kiadtam a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnak. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály pénzügyminiszter úr. Megadom a szót, a Házszabály szerinti ötperces időkeretben. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nyugodtan mondhatom, történelmi döntést hozott a múlt héten a Nemzeti Bankkal egyetértésben a magyar kormány. Múlt hét keddi ülésén a kormány döntött a forint teljes konvertibilitásáról. Ezzel a magyar gazdaságpolitika lezárta azt a 70 éves történelmi szakaszt, amelyet a kötött devizagazdálkodás jellemzett. Tisztelt Ház! Az 192933as gazdasági világválság a magyar pénzintézeti rendszert 1931ben érintette meg. 1931. május 11én jelentették az első bankcsődöt, amely pánikká alakult át. A bank csődök hatására az akkori kormány 1931. július 1416. között háromnapos bankzárlatot rendelt el. A magyar banktörténelemben először és eddig utoljára került sor ilyen kormánydöntésre. 1931. július 16án bevezették a kötött devizagazdálkodást, a külföldi fi zetési eszközök forgalmának Nemzeti Banknál való összpontosítását. A hazai valuta külföldre vitelét kiviteli engedélyhez kötötték, a külföldre szállított áruk és értékpapírok ellenértékét devizában a Nemzeti Banknak kellett beszolgáltatni, a külföldiekkel szemben fennálló tartozásokat be kellett jelenteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Hetven évvel ezelőtt így indult a kötött devizagazdálkodás, amely előírásaival, szabályaival drámaian megnehezítette a magyar állampolgárok életét. A hatalom sok esetben visszaé lt a devizajogszabályokkal, a kommunista diktatúra négy évtizedében az elnyomó gépezet eszközként használta a polgárokkal szembeni terrorra. Emberek százezrei kerültek bíróság elé devizabűncselekmények miatt, vesztették el vagyonukat, munkahelyüket, s vál tak egy életre megbélyegzetté. Szinte nem volt az '50es években olyan koncepciós per, ahol ne alkalmazták volna a devizával való visszaélés vádját - elég itt talán a Mindszentyperre utalnom. Az ÁVH gépezete bevett módszerként alkalmazta a tiltott devizat artás vádját. A fenyegetettség, a megaláztatás, a kiszolgáltatottság érzése kötődött a külföldi valutákhoz. Tisztelt Ház! Nehéz azt ma még megmondani, hogy azok a félelmek, amelyek 70 év alatt ivódtak belénk, mennyi idő alatt mú lnak majd el. Ma még szokatlan érzés, hogy ezentúl a valutarejtegetés, a kötelező beváltás, a kiviteli engedély, a devizahazahozatali kötelezettség, az engedélyek beszerzése, a devizabűncselekmény a múlt része lett. Idősebb polgártársaim számára furcsa l esz, ha száz márka miatt nem kell az országhatár felé szorongással és félelemmel közeledni. Tény, a magyar kormány döntése az állampolgárokat devizaszempontból nagykorúsította. Az intézkedésnek egyaránt nyertesei a magánszemélyek, a vállalkozások és a ható ságok is. Joggal vetődhet fel a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, mi tette mindezt a régióban elsőként Magyarországon lehetővé.
