Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3950 Az elmúlt években vita volt arról, hogy az alapanyagok biztosítása milyen arányban lenne optimális. Sokan emlegették ezt az egyharmadegyharmados arányt, tehát egyharmad nukleáris, egyharmad szénhidrogén alapú és egyharmad szén alapú. Az előzőekben már utaltam rá, hogy leginkább a szénerőműveinket akarjuk a következő időszakban bezárni. Nemzetközi szervezetek ajánlása, hogy jó lenne, ha a nemzetállamok valamiféle ilyen energiastruktúrát valósítanának meg. E tekintetben sem olvastam az Energia Hivatal állásfoglalását, hogy nekik mi a véleményük erről a dologról. Szólnék néhány szót az MVM által meghirdetett kapacitástenderekről, amelyek értékelésében a hivatalnak i s, az MVMnek meg a Gazdasági Minisztériumnak is volt szerepe. Már a gazdasági bizottság ülésén is kiemeltem, hogy véleményem szerint itt többek követtek el hibákat; mégpedig a tekintetben, hogy a vitatott és ominózus AEStendert be lehetett volnae fogadn i akkor, amikor annak a befogadása megtörtént, mert hiszen az alapanyagellátás törvényi feltételei a pályázat eredeti szövege szerint nem voltak megvalósíthatók. De ha igen - és a későbbiekben befogadták az új alapanyagellátásra vonatkozó módosítást , a kkor hogyan lehetséges az, hogy mégsem kötöttek hosszú távú áramvásárlási szerződést erre a projektre? Ez hihetetlen módon megrengette a befektetni szándékozók bizalmát. Úgy gondolom, hogy itt sokan követtek el szakmai hibát, amit azóta sem volt hajlandó s enki sem elismerni, és nem volt hajlandó leülni és ezeket a problémákat normálisan megvitatni a befektetni szándékozókkal. Nem kell külön beszélni arról, hogy a bizalom a befektetések szempontjából milyen fontos kérdés. Kínosan kell egy kormányzatnak ügyel nie arra, hogy a bizalom a befektetők részéről hosszú távon fennmaradjon. Szó esett itt már - és ez a következő téma, amiről még beszélni szeretnék - a tarifarendszerről és az árképzésről. Az elmúlt évi vitában is kiemeltük azt, hogy rendkívül sajnálatosna k tartjuk, hogy nincs szociális tarifarendszer. A legfejlettebb országokban is van ilyen. Éppen az a beszámoló, amit kaphattunk az önök munkatársaitól, illetve a képviselőktől, akik kint jártak a tanulmányúton, fölhívta a figyelmet arra, hogy szociális tar ifa igenis van, mert van a társadalomnak olyan szegény rétege, akik a piaci energiaárakat nem képesek megfizetni, és ők sem zárhatók ki ezekből a szolgáltatásokból. Márpedig ha nem lesz szociális tarifa sem a gáznál, sem a villamos energiánál, akkor ebből óriási szociális, társadalmi problémák keletkezhetnek. Többször elmondtuk itt, a plenáris ülésen is, hogy azokból a többletbevételekből, amelyek adó formájában egy megemelt ár kapcsán befolynak az államkasszába, könnyűszerrel kompenzálhatóak azok a fogyasz tók, akik nem képesek megfizetni a piaci energiaárakat. Ez nem egy különleges dolog, ilyen tarifák - még egyszer hangsúlyozom - a világ legfejlettebb országaiban is vannak, tehát törekedni kellene ilyen tarifák kialakítására. Elhangzott itt az a vélemény, amit többször hallhattunk a sajtóban is, hogy a távhőszolgáltatás esetén, különösen ott, ahol a régi erőművekből történik a távhőellátás, mennyivel jobban járnak majd a fogyasztók akkor, ha egy új, korszerű fűtőrendszer jön létre. Ezzel is óvatosabban kell ene bánni, már csak azért is, mert ezek a régi kapacitások nullára leírt kapacitások, nincs amortizációs költség az árban. Egy új berendezésnél a megjelenő amortizációs költségek gyakorlatilag ugyanolyanra vagy még magasabbra viszik az árat, mint amilyenek a jelenlegiek, tehát nem kellene megtéveszteni a fogyasztókat, hogy csak azon múlik, hogy csinálunke új kapacitást, és akkor majd olcsóbbak lesznek az energiaárak. Sajnos az idő elfogyott, de kétpercesben még néhány gondolatot el szeretnék mondani. Köszö nöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Kétperces időkeretben megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. Képviselő úr! BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) :