Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 1 (213. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3948 A privatizált energiaszolgáltatási ágazatokban, különösen a villamosenergiaszolgáltatásban az árak drasztikus emelésével egyidejűleg romlott a szolgáltatás színvonala. Például a fogyasztók áramkimaradásának átlagos ideje 1999ben az előző öt év átlagához képest 38 százalékkal nőtt, és a helyzet a jelentés szerint az elmúlt évben sem javult. A jelentés is bizonyítja annak az érvnek a hamisságát, mely szerint az állam nem jó tulajdonos, és a privatizációval érkező úgynevezett szakértelem következtében mindenképpen javul a szolgáltatások minősége. A jelentés szerint: “Az energiaipar tulajdonosi szerkezetében végbemenő változások ból, vállalatösszevonásokból, a fúziókból következik, hogy a fogyasztók érdekében nem elég a piac megnyitása, hanem a hivatalnak a törvény erejével fel kell lépnie a versenyt kizáró vagy korlátozó tevékenységekkel szemben, és a továbbra is természetes mon opóliumok felügyeletét szigorítani kell." Ebben a megfogalmazásban figyelemre méltó annak elismerése, hogy e szolgáltatások továbbra is monopóliumok, csak a tulajdonosok személye változott; a versenykorlátozás elleni fellépéssel pedig az a baj, hogy nincse nek meg a hatékony törvényi feltételei. E törvényi feltétek hiányát a jelentés is elismeri, amikor a következőket írja: "Megítélésünk szerint törvényekben foglalt szabályoknak kell biztosítaniuk, hogy ne jöjjenek létre a verseny torzulását eredményező, a h ivatal munkáját lehetetlenné tevő tulajdonosi koncentrációk." A kormány 2000ben olyan liberális villamosenergiatörvényt terjesztett a parlament elé, amelynek elfogadásával éppen e külföldi tulajdonú társaságok erőfölénye szinte korlátlanul érvényesíthető lenne. A tervezet gyakorlatilag nem korlátozná a nagy, regionális is integrált szolgáltatási monopóliumok kialakulását. Helyesen mutat rá a jelentés a távhőellátás és a villamosenergiatörvény fontos összefüggéseire - erre többen is kitértek. Ha a kapcsol tan termelt villamos energia kötelező átvétele megszűnne, akkor a piacnyitás során fennáll a lehetősége annak, hogy a távhőellátás helyzete romlik. Az energiapolitika fő kérdései csak nemzeti konszenzussal rendezhetők, és ebben a parlamentnek kell meghatár ozó szerepet vállalnia. Nemzeti érdekű energiastratégiát kell kidolgozni, amely az európai uniós csatlakozás figyelembevételével a valódi versenyegyenlőség elvére épül. Sem a majdani uniós tagság, sem az energiapiac liberalizálása nem változtat azon, hogy az energiapolitika állami feladat marad. Hazánk energiaellátása földrajzi okokból nagyon sérülékeny, az energetikával összefüggő feladatok jelentős része, az energiaágazatok kölcsönhatásainak alakítása sem bízható csupán a piacra. (Az elnöki széket dr. Szi li Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A liberalizált energiaágazatokban a piaci verseny közepette a kormányzati és a közigazgatási szerveknek erős törvényi felhatalmazásra van szükségük, hogy az állam energiapolitikai érdekeit haté konyan tudják képviselni. Ezért - az Energiapolitika 2000 Társulat felhívásával egyetértve - szükségesnek tartjuk egy új, a parlament által elfogadott energiapolitikai koncepcióra alapozott általános energiatörvény megalkotását. Az uniós jogharmonizáció kö vetkeztében az ágazati energiatörvények egyre inkább ágazati versenytörvényekké válnak. Ennek megfelelően ezen ágazati: villamosenergia, gáz- és távhőtörvények felülvizsgálatára és módosítására csak az általános energiatörvény elfogadása után kerüljön sor . Az új villamosenergiatörvény fontos alapelvének kell lennie, hogy az állami és a magántulajdon, a közszolgáltató és a liberalizált energiapiac egyenrangú. A Magyar Energia Hivatal szerepe piacgazdasági viszonyok között felértékelődik: egyértelműen az ös sztársadalmi érdeket kell megjelenítenie és képviselnie. Ebből következik, hogy nem szabad egy ágazati, jelenleg a Gazdasági Minisztérium alá tartoznia. A Magyar Energia Hivatalt függetlenné kell tenni és az Országgyűlés felügyelete alá kell rendelni. Meg kell adni neki azokat a törvényi eszközöket, amelyekkel ténylegesen eleget tud tenni a feladatának. Mindaddig, ameddig erre nem
