Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GYÖRKÖS PÉTER (Fidesz):
3903 Tehát úgy érzem, hogy ezt ez a mostani módosítás tartalmazza, és ezt így azért vissza kell hogy utasítsam, ez nem viszi hátrányba a termelőt. Az, hogy a piacgazdaságban nyomnak ránk olyan termékeket, amit kint, mondjuk, egy intenzív tartási technológia mellett olcsóbban tudnak előállítani, vagy olyan támogatás mellett állítanak elő, hogy ennek a kieső részét felénk olcsóbban tudják továbbpasszolni, az lehet, hogy a termelőnek káros, de ebben nekünk most egyelőre még a saját önerőnket kell használni, his z EUtagok nem vagyunk, a mezőgazdaság külön nincs támogatva, hanem kormánypénzekből kell támogatnunk. Ez a verseny hátrányos oldala. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Lentner Csaba kép viselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Köszönöm, elnök asszony. Hanó képviselő úr fölvetésére mondom, hogy jómagam is és a pártom is a piacgazdaság híve, azonban a piacgazdaság a mi értelmezésünkben é s ami velejár, a korlátlan verseny, csak úgy képzelhető el, ha ebben a versenyben a pozíciók és az erőviszonyok egyenrangúak. A magyar termelőket, akár a téeszeket, akár a mezőgazdasági részvénytársaságokat, akár az egyéni gazdákat sajnos nem tekinthetjük az európai uniós gazdák egyenrangú partnereinek. Így értelemszerű, hogy ha ön versenyről, piacgazdaságról beszél, de a mi szintünk még jóval az európai uniós szint alatt van, akkor ez a lazítás, szabályok kötöttségén való enyhítés a gyengébb pozícióban lév őknek, azaz nekünk, magyaroknak az érdekei ellen hat. Gazdaságilag úgy látom az egész tízéves folyamatot, hogy az első kormányzati ciklusban elment az élelmiszerfeldolgozók java része - tejipar, húsipar - jobbára külföldieknek. A második kormányzati ciklu sban elmentek a mezőgazdaságnak hitelező pénzintézetek, és meg kell mondjam, hogy most ott tartunk, miután leült az egész alapanyagtermelő bázis is, ez most már kézzelfogható, hiszen az elmúlt tíz évben 27,7 százalékkal csökkent a mezőgazdaság végtermékk ibocsátása, most azt látom, hogy az így megszűnt magyar alapanyagtermelő kapacitások és a fölszámolásra ítélt mezőgazdasági üzemek - kisüzem, nagyüzem - helyett hozzuk be NyugatEurópából az élelmiszert. Akkor, amikor a száj- és körömfájás betegsége járvá ny, és sújtja az Uniót! Nem beszélve arról, hogy 1999ben, amikor a tej behozatala ellen kívánt föllépni a Földművelésügyi Minisztérium (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , a Gazdasági Minisztérium egy nap alatt megvétózta. Köszönö m. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kétperces időkeretben megadom a szót Györkös Péter képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. GYÖRKÖS PÉTER (Fidesz) : Köszönöm szépen. Csatlakozom én is az előttem szólókhoz, különö sen Hanó Miklós képviselő úrhoz. Valóban, ez egy valós probléma jelen pillanatban, hogy nem azonos mértékben van elbírálva a külföldi, tehát az importtermék és a hazai, pedig ez nem megfelelő, mert az élelmiszerbiztonság a hazai és a külföldi termékre egy aránt kell hogy vonatkozzon. Az Európai Unióban úgynevezett importvizsgálati rendszerek vannak jelen pillanatban, amelyek nem az előmintákra alapoznak, hanem az úgynevezett veszélyelemzésre, ami annyit jelent, hogy bármilyen élelmiszer a fogyasztóra végere dményben egy bizonyos mértékű veszélyt jelenthet. Ennek alapján aztán a határon való beléptetéskor, mert a vámudvarban van, részletes tételes vizsgálatot eredményezhet ez. Tudomásom szerint az Egészségügyi Minisztérium pontosan most, ebben az időben foglal kozik ezeknek a rendeleteknek a szigorításával, a '87es rendelet szigorításával, és talán el fogunk mi is arra a szintre érni, hogy az importélelmiszerek is megfelelő biztonságúak legyenek hazánkban. Tehát
