Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - Az ülésnap megnyitása - A munkavédelem országos programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz):
390 a lehetőséggel, hogy munkavédelmi képviselőt válasszanak, valamint azt is szóvá tette, hogy ezen a területen esetleg törvénymódosításra volna sz ükség ahhoz, hogy a munkavédelmi képviselők száma növekedjen. Az általános vita eddigi szakaszában többen érintették, hogy ezen a problémán csupán törvénymódosítással segíteni nem lehet. Én BorsodAbaújZemplén megyében vagyok országgyűlési képviselő, s az on belül is olyan területen, ahol igen sok a bányászlakta település. A bányák bezárását követően hihetetlen mértékben nőtt a munkanélküliség, a meglévő vállalkozások pedig hihetetlenül nehéz körülmények között tudnak talpon maradni. Az is elhangzott már a vitában, hogy az ott dolgozó munkavállalók nem azért harcolnak, hogy munkavédelmi képviselőt válasszanak, de még csak nem is igazán a bérért küzdenek - mert nálunk még azért sem mernek küzdeni , hanem azért, hogy a munkahelyük bármi áron, bármilyen körülm ények, bármilyen mostoha munkavédelmi és munkaegészségügyi feltételek között megmaradjon. Köszönöm. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Zakó László képviselő úrnak adom meg a szót két percben, a Független Kisgazdapárt képviselőc soportjából. Öné a szó. ZAKÓ LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony. Szeretném kiegészíteni az előttem elhangzottakat, mivel többször szóba kerültek a multinacionális cégek magyarországi telephelyei és az ottani állapotok. A gazdasági bizottsággal többször jártunk különböző ipari létesítményekben, voltunk Szentgotthárdon, Baján, és elképesztő állapotokat tapasztaltunk. Mint ahogy említettem, ilyenkor kritikus szemmel járom az üzemeket és nézem a munkavédelmi helyzetet. Elképesztő állapotok vannak! Ennek az egyik oka - amit már szintén többen elmondtunk , hogy a munkavédelmi felügyelők száma meglehetősen alacsony, és egy üzem vagy munkahely ellenőrzésére ötévente sem kerül sor. Valaki azt mondta - talán Ékes úr , hogy a munkaerő hosszú távú befektetés kelle ne legyen a munkáltató részéről. De nem az, és pont a multiknál nem az, ahol többnyire a minimálbér körül foglalkoztatják a dolgozókat, és az első reklamáló, kifogásoló észrevétel után izgulhat az illető, hogy másnap kelle mennie dolgozni. A munkavédelmi bírság összegét sem tartom megfelelőnek, elrettentőnek, az inflációval ezen a területen is lépést kellene tartani. Már nagyon sok törvényben emeltünk meg bizonyos területeken összegeket, határokat, de ezen a vonalon ezt még nem tettük meg. V éleményem szerint a munkavédelem van annyira fontos, a munkaerő valóban van olyan fontos tényező - s kell is, hogy az legyen , hogy messze sok más tényező elé helyezzük ezt a kérdést. Ezért is örülök ennek a határozati javaslatnak. Egyszer, még régebben B auer képviselőtársammal vitatkoztunk a karvalytőke fogalmáról. Valahol ez is beletartozik abba a kategóriába, hogy melyik az a tőke, amelyik a munkaerőt csak egy gépnek tekinti. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Borkó Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Kerékgyártó képviselő asszonyhoz szeretnék csatlakozni a vonatkozásban, hogy az országnak valóban vannak olyan térségei, ahol elsősorban a munkahely az érték, és a munkavállalók még nem tehetik meg, hogy a munkakörülmények javításáért emeljenek szót. Azonban azt gondolom, éppen azzal, hogy a kormány tavaly döntött a minimálbér emeléséről, egy kis lépést tettünk abban az irányban, hogy a munkavállalók is
