Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz):
3881 Ezt a problémát, tisztelt képviselőtársaim, önök okozzák azzal, hogy belevesznek valamit, ami nem világos, nem áttekinthető. Nem akarok név nélkül hivatkozni egyházi személyiségekre, de a mú lt héten volt egy katolikus médiahajó, ahol volt alkalmam erről a kérdésről is szót váltani. Ők is azt mondták, hogy önmagában ez az egy mondat különösebb garanciákat nem jelent számukra. Ezért igazából nem értem, miért nem lehet elfogadni vagy ezt a módos ítást, vagy a kettest, vagy a hármast. A kettesről csak annyit szeretnék mondani - természetesen a beterjesztő személye önmagában nem garancia semmire , hogy Csabai Lászlóné sok éve Nyíregyháza polgármestere, Nyíregyházán kitűnően működnek az egyházak, a különböző egyházak és az önkormányzat közti kapcsolatok. Sok ingatlant adtak vissza. Nagy gyakorlata van a polgármester asszonynak ebben. Az ő technikai jellegű módosítását a jó szándék és a tapasztalat sugallja. Érthetetlennek tartom, hogy miért nem fogad ják el. A 3. számú ajánlási pontban pedig Lamperth Mónika valóban azt javasolja, amit Rubovszky György képviselőtársam elutasított, hogy a központi költségvetés is vállaljon anyagi szerepet szükség szerint ebben a rendezésben. Meg kell azonban mondani, tis ztelt képviselő úr, hogy miről van szó. Arról van szó, hogy mi, törvényhozók, legalábbis jelen esetben a kormánytöbbség, kötelezzük valamire az önkormányzatokat, amely az önkormányzatokra adott esetben plusz anyagi terheket ró. Nyilvánvaló , szerintem legalábbis az elemi politikai logika alapján, ha a központi kormányzatot, ellenőrzést megválasztó parlament kötelezettséget ró az önkormányzatokra, akkor amellé anyagi támogatást is adnia kell. Ez számomra legalábbis világos, hiszen nem rendelh etünk el olyan pluszkötelezettségeket az önkormányzatoknak, amelyek azok a jelenlegi költségvetésükből fedezni nem tudnak. Azt szeretném tehát, tisztelt képviselőtársaim, mondani: őszintén sajnálom, hogy egyik módosító indítványunkat sem fogadták el. Ez va lóban megnehezíti, hogy korrekt módon tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, és egy ingatlanrendezésnél, amely évtizedekre, mondjuk úgy, az általunk belátható örökkévalóságra szól, nagyon súlyos hibának tartom, ha a legnagyobb ellenzéki párt fölkínált t ámogatását a kormányzat rossz presztízsokokból nem fogadja el, és magára húzza annak az ódiumát, hogy az önkormányzatok és az egyházak között teljesen felesleges konfliktusok alakuljanak ki. Mert ezek felesleges és rossz konfliktusok lennének, amelyek néhá ny módosító indítvány elfogadásával kiküszöbölhetőek lennének. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, Fidesz. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is rögtön válaszolnék Hegyi Gyula képviselő úrnak: én az ezen a paragrafuson nyugvó kereseti követelést felemelt fővel tudnám érvényesíteni a bíróság előtt, de azért szeretnék valamire ismételten hangsúlyo san hivatkozni. Az általa elhagyandó bekezdés két mondatból áll. Az első mondat, ami egy általános kötelezettséget ír elő, számtalan, Hörcsik képviselő úr által pontosan idézett polgári jogi szabályokra való hivatkozás tulajdonképpen, amire csak azért van szükség, mert a jog által eddig nem szabályozott, mert ritkán előforduló jogviszonyról van szó; a második mondat arról szól, hogy a jövendő használó megkapja az ellenőrzési jogot. Az első felvezető mondat kizárólag azért kell, hogy ez a második mondat érth ető legyen, mire vonatkozik. Nem új jogintézményről van szó, mert a polgári törvénykönyv a tulajdonos jogai és kötelezettségei között pontosan rendezi ezt a jogviszonyt. Itt arról van szó, hogy megjelent az a lista, amiből az ingatlanok átadásra kerülnek, a tényleges átadás évek múlva, legkésőbb 2011ben fog lebonyolódni. Akkor a jelenlegi használók ingatlanai között lehetnek olyanok, amelyekről a jelenlegi használó tudja, hogy három vagy négy év múlva vissza fog adni, és megszegi a polgári törvénykönyvben lévő kötelezettségét, és a karbantartási terheket nem viseli.
