Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
3870 de én erre a megfogalmazásra egy fillért sem fizetnék. Idézzük fel: "A régészeti feltárások költségeit, a mentő fel tárások kivételével, annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált." Fizessen az állam! Az ő érdeke, ugyebár, az általa gondozott tudomány érdekében történik mind e költséges dolog. Egy pontosabb megfogalmazás pirulás nélkül kifejezné a nagyon is józan gondolatot, elvárást: fizessen az, aki miatt szükségessé vált a régészeti elemek elmozdítása a régészeti lelőhelyről. Ez, tisztelt hölgyeim és uraim, egészen más. Ebben a két sorban benne van az azonnali elmozdításhoz nem fűződő állami érde k, benne van a leletek közvetlen kiásásán túl jelentkező számos vonzott költség, amit értelmetlen volna itt a nálam bölcsebb hivatal előtt részleteznem. Szorosan idetartozik tehát, mintegy folytatásként, a 22. § (3) bekezdése, csak két mondatot idézek ebbő l: "A feltárás végzésére jogosult és a beruházó a megelőző feltárásra vonatkozó írásbeli szerződést köt. A szerződésnek tartalmaznia kell a feltárás időtartamát és annak teljes költségét." A költségekről ennyit. Én pedig a szerződésbe foglalnám - mit fogla lnám; kényszeríteném - a költségek kötelező megosztásának arányait is. Még mindig pénzről, de más vonatkozásban: jutalom, anyagi elismerés és büntetés, bírságolás. A 26. § kötelezi az államot, hogy jutalmazza meg azt, aki régészeti lelőhelyet, illetve lele tet - feltáráson kívül - felfedez. Maradéktalan egyetértésünket a szándékot illetően egy pontosítással szeretném kifejezni: a múlt tapasztalatai utasítanak, hogy a bejelentőt is jutalmazni kell, tehát nemcsak a felfedezőt - természetesen ugyanabból az össz egből. Ez jó esetben ugyanis azt jelenti, hogy a bejelentő maga a felfedező, és így elnyeri a teljes jutalmat, anyagi elismerést. Ez a jó eset nagy valószínűséggel hatásosan csökkenti a lelőhelyek, leletek veszélyeztetettségét, rendszeres kifosztását, de b ejelentésre készteti azokat is, akiknek törvénytelen helyzet kialakulására utaló gyanúja van. Lásd: Seusoügy, amelyben talán nemcsak a kincset, hanem egy emberéletet is meg lehetett volna menteni ennek fejében. Célszerű lenne jutalomrégészeti lelőhely ér tékarányrendszert is kidolgozni és ismertetni, túlzó követelések és túl fukar ajándékozó szándék elutasítására és elhárítására. Büntetés: a 82. § szerencsére szintén mellőzi a már keserűen megszokott feltételes módot, és kötelez örökségvédelmi bírság kisza bására, ha például valaki védetté nyilvánított kulturális örökség elemeit megsemmisíti vagy megrongálja. Ezután gyors visszalépésnek tűnik, hogy a 83. § a tettenérés esetét kivéve gyakorlatilag eltörli természetes személyek büntethetőségét. Tisztelt Képvis előtársaim! Tegnapelőtt a parlament egységesen megszavazta azt a Rómában fogant Unidroitegyezményt, amely a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szól. Ez az egyezmény nagy nyomatékkal hangsúlyozza, hogy az áll amoknak joguk van esetleges költségeiket bármilyen személlyel megtéríttetni, definitíve kimondja a tulajdonos állam minden irányú védelmét. Az államokat nem gátolhatja semmi, hogy jogaiknak és anyagi érdekeiknek érvényt szerezzenek. Ez a szellem hatja át a z egész egyezményt. Az elévülési időket 5075 évben adja meg, de úgy, hogy az egyes államok 75 évnél nagyobb időtartamot is meghatároznak. (10.00) Mit szerénykedünk mi az 110 éves elévüléssel? Akikre ez vonatkozik, azok - ők mondják így - guggolva is kibí rják. Ha már megemlítettem az Unidroitegyezményt, a 3. cikk (7) bekezdése szerint a csatlakozás feltétele - hangsúlyozom, feltétele , hogy a közgyűjtemények anyaga leltárba vett vagy egyéb módon azonosított kulturális javakból álljon. Államtitkár Úr! Ezz el a sokadszor feltett kérdéssel búcsúzom: hol vannak a közgyűjteményeink hitelesen lezárt leltárai? - nem felejtkezve el természetesen a hang- és filmtárakról sem. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Takács Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) :
