Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
3865 Az alábbiakban hadd hozzak erre néhány példát! Bár az érdekek védetté nyilvánításának kezdeményezéséről a vonatkozó paragrafusok elmosódottan szólnak, a jelen értelmezésben a készülő törvény szakít azzal a gyakorlattal, hogy az értékek védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. Itt a 29. §ra és a 48. §ra utalok. Ez éppenhogy kedvezőtlen hatású az értékvédelem társadalmasításában, mivel csökkenti a helyi társadalmak, például az önkormányza tok, a települések vagy a civil szerveződések, például az értékvédő, hagyományőrző szerveződések motivációit. Idetartozó példa lehet az is, hogy a védett kulturális javak tulajdonosainak jogaiba való durva beavatkozás az, ha a hivatal hatóságilag kötelezhe ti őket arra, hogy a javaikat közgyűjteményi kiállításra vagy kutatásra átadják. Eszerint például egy magángyűjtő vagy műkereskedő akár hosszú hónapokig is nélkülözni kénytelen műtárgyait. A törvénytervezetben az új szabályozás egyik szükségszerűségeként s zerepel az is, hogy szükségessé vált a kulturális örökséggel kapcsolatos intézményrendszer áttekintése, mivel tevékenységük összehangolása nem volt biztosított. Ez az amúgy logikus megállapításban rejlő igény a tervezetben sajnos nem köszön vissza, mivel a z intézményi rendszert a felállítandó hivatalon kívül kizárólag a közgyűjteményi hálózatra szűkíti. Szó sem esik arról, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nem hatósági funkcióival, a tudományos főosztály, a társadalmi és nemzetközi főosztály, a könyv- és fotóarchívum tevékenységével és a kapcsolódó intézményekkel - Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Építészeti Múzeum, Műemlékek Állami Gondnoksága - mi történik majd. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet készítői hangsúlyozzák , hogy a tervezet keret jellegű törvény kíván lenni. Ezzel az alapelvvel egyet lehetne érteni, azonban az alacsonyabb szintű szabályozások minősége és formai rögzítése adekvát módon megfeleltethető e részleteknek, azonban ezen a területen számos ellentmond ás tapasztalható. A törvénytervezet egyetlenegy részletszabályozás elkészítésére nem jelöl határidőt, holott a működőképességhez valójában részben már meglévő, részben pedig gyors határidejű szabályokra lenne szükség. Kizárólag egy példát hadd említsek! A kulturális miniszternek kell majd rendeletben szabályozni a kulturális örökséggel kapcsolatos tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit. Ez rendkívül fontos feladat, az integrált védelem alapvető szakmapolitikai és gyakorlati kérdése, amelyet mindhárom te rület szakemberei szerint a tervezettel párhuzamosan kellett volna elkészíteni. Ezt nem találjuk a jelenlegi tervezetben. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy természetesen az, amit képviselőtársam javasolt, hogy a kormány vonja vissza ezt a törvé nytervezetet a számos pontatlanság, pongyolaság, a szakmai egyeztetések hiánya miatt, nem teljesíthető. Abban sincs kétségünk, hogy a kormánypárti többség el fogja fogadni ezt a törvénytervezetet. Arra azonban hadd kérjem államtitkár urat és kormánypárti k épviselőtársaimat, hogy fogadják be a részletes vita, majd a parlamenti szavazás során azokat a módosító indítványokat, amelyek a szakmai körök véleménye alapján kerülnek benyújtásra akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselők részéről, mert mindannyiunkn ak feladata, érdeke, sőt kötelessége, hogy az a törvény, amelyet megalkotunk a kulturális örökség védelméről, kiállja az idő próbáját, valóban betartható, polgárbarát, az állampolgárok számára jogkövető magatartásra ösztönző legyen. Köszönöm szépen a figye lmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre kért szót Várhegyi Attila államtitkár úr. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő úr kérésé re szeretnék csak egyetlen mondattal reagálni. Miután már a törvényjavaslat előkészítésénél sem és azt követően, a benyújtást követően sem tekintettük ezt a törvényjavaslatot egy olyan politikai kérdésnek, amelyben bármilyen tekintetben megosztottak kellen e hogy legyünk, akár kormánypárti, ellenzéki képviselők, akár más metszetben, ezért a magam részéről természetesnek tartom, hogy azokat a javaslatokat - amelyek a
