Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KURUCSAI CSABA, az FKGP
3730 képviselőcsoportja részérő l: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr! Fokozott érdeklődés kíséri az országgyűlési biztosok munkájának ez évi értékelését. A figyelem mindenképpen indokolt, hiszen nemcsak a 2000. évi feladat teljesítését értékeljük, kimondatlanul is benne van gondolatainkban az elmúlt hat év munkájának mérlegre tétele is. A beszámolókat olvasva válik egyértelművé, hogy a 2000. év bemutatásakor az előterjesztők olyan feladatok végrehajtásáról, előttünk álló, megoldandó kérdésekről is szólnak, melyek a rends zerváltás utáni időszak lényegét, hétköznapjait adják. Tíz évvel ezelőtt kezdtük és az elmúlt hat évben építettük föl azt az intézményrendszert, mely KeletEurópában egyedülálló módon értékes része a jogállamiságnak. Meggyőződésem és ismereteim szerint az országgyűlési biztosi rendszer az európai uniós csatlakozások szempontjából is sok tekintetben állja az összehasonlítást a tizenötök hasonló intézményeivel. A 2000. évi munkáról szólunk, de már a "hogyan tovább?" kérdéséről is gondolkodnunk kell. Az ország gyűlési biztosok mandátuma ez év június 30án lejár. Részben a "hogyan tovább?" kérdését jelenti az Alkotmánybíróság 2001. III. hó 14i alkotmánybírósági határozata is. Dr. Pokol Béla képviselőtársam indítványára az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányell enességének utólagos vizsgálata tárgyában az országgyűlési biztosról szóló '93. évi XLIX. törvény 29. § (1) bekezdés a) pontja államhatalmi szövegrészét, valamint az f), h) pontjait 2000. december 15ei napjával megsemmisítette. Mindkét kérdésben folyik a műhelymunka és a pártok között egyelőre az üzenetközvetítés. Ami az országgyűlési biztosok személyét illeti, megkönnyíti a helyzetet, hogy a parlamenti bizottságok az éves beszámolókat pozitívan fogadták, a hivatalok munkáját jónak értékelték. A Független Kisgazdapárt nevében és Baranya megyei képviselőként értelemszerűen a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységét kell értékelnem. A Független Kisgazdapártnak mint a vidék pártjának alapvető érdeke, hogy az ország lakossága n égyötödének mindennapjai alakulására fokozott figyelmet fordítson. (14.40) Ennek a figyelemnek különösen gondosnak és megalapozottnak kell lennie, ha nemzeti vagy etnikai kisebbségről az ország egyegy térségében, esetleg a rendszerváltás veszteseiről van szó. A társadalmi béke alappillére a kisközösségek békéje és gyarapodása. Ennek egyik garanciális intézménye a nemzeti és etnikai kisebbségi országgyűlési biztos. A másik determináció, amely a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának te vékenysége felé kell hogy irányítsa a figyelmet, Baranya megye speciális helyzete. Megyénkben már az 1990. évi népszámlálás is jelentős német, horvát, roma kisebbséget regisztrált. Igazán sajnálom, hogy a mostani beszámoló idejére még nem áll rendelkezésün kre az idei népszámlálás adatsora. Meggyőződésem, hogy ebben az évben jóval többen vállalták a nemzeti és etnikai kisebbségüket, mint közvetlenül a rendszerváltás után. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy oldódnak az 1990 előtti ötvenöt év görcsei, enyhülnek a fájdalmak. Ebben nagy részt vállalt az országgyűlési biztos intézményének létrehozása, annak hivatala és személy szerint dr. Kaltenbach Jenő ombudsman. A felszólalásomban alapvetően két, látszólag különálló, de valójában szervesen összetartozó kérdésre szeretnék még kitérni. Az egyik ilyen gondolat az ombudsmani beszámoló, illetőleg magának az országgyűlési biztos intézményének a lényegéből fakad. Dr. Kaltenbach Jenő jelentése pontos társadalomképet tár elénk, hűen mutatja be napjaink Magyarországát. Az országgyűlési biztosi tisztség létrehozásának legfőbb indoka az volt, hogy egy pártatlan és független állami szerv kísérje figyelemmel az alkotmányos jogok érvényesülését, tárja fel az esetleges visszásságokat, illetőleg kezdeményezze a jogsértések orvoslá sát. Az ombudsman tehát szükségszerűen az élet árnyoldalát látja, azokkal a problémákkal kell szembesülnie, amelyeket a panaszosok eléje tárnak, illetőleg amelyekről a hivatali munkája során tudomást szerez. Az országgyűlési biztos akkor tölti be feladatát , ha a gondokat, visszásságokat nem söpri a szőnyeg alá,
