Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - GODÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3728 2000. évi tevékenységét. Ugyan akkor a hatéves országgyűlési biztosi időszak jó alkalmat ad a végzett munka elemzésére is, mely az éves beszámolókban is jól tükröződik. Az 1994ben kialakult kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, tényleges lehetőségeit jól elemzi. A beszámoló tanulmányozása után elmondható, hogy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa folyamatosan képviseli a kisebbségek jogait, határozottan hívja fel a társadalom figyelmét a kisebbségek problémáira. A 2000. évet nevezhetjük az antidiszkrimináció évének is. S trasbourgban megrendezésre került az európai kontinens rasszizmus elleni konferenciája, amely más kontinenseken tartandó hasonló rendezvényekkel együtt a 2001 őszére tervezett világkonferencia előkészítését célozta - írja a biztos úr a beszámolóban. Ezért is nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a biztos úr beszámolóját, és hogy legyen összehasonlítási alapom, átnéztem az előző két év beszámolóját is. A nagyszámú esettanulmány alapján megállapíthatóak az évről évre visszatérő problémakörök. Visszatérő kérdés a kisebbségi joganyag felülvizsgálatának szükségessége, indokoltsága, a kisebbségek országgyűlési képviselete, a megkülönböztetésellenes jogszabály, illetve jogrend kérdése. A teljes kisebbségi joganyag felülvizsgálatának indokaival egyetértek, úgy gondolom, hogy helytálló az országgyűlési biztos azon megállapítása, amely sürgeti a jogalkotási feladatot. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény nyolcéves tapasztalata, a vizsgálatokból levonható következtetések, a témával kapcsolatos nemzetközi egyezmények ratifikálása is szükségessé teszi a törvény módosítását. Az emberi jogi bizottságon belül e célból alakult egy ad hoc bizottság, e bizottság törvényelőkészítő munkája megfelelő politikai támogatással, az országgyűlési biztos szakmai előkészítő segítségével eredményt hozhat majd a törvényhozásban. Az ez évi beszámoló mellékletében is szerepel egy tervezet a törvény módosításáról. A biztos úr és munkatársai olyan kodifikációs megoldásokat ajánlanak, amelyek lényegében kitaposták az utat a törvény alkotók felé. A nemzeti és etnikai kisebbségek egyéb lényeges kérdése a megfelelő képviseletük. Minden korábbi beszámoló foglalkozik ezzel. A kisebbségek képviselete összefügg más kérdésekkel, így a választójoggal, a kisebbségi közösség meghatározásával. M indezek mellett az Országgyűlés egyik legsúlyosabb adóssága a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének a megvalósítása. Az alkotmányos mulasztás megszüntetése közös felelősségünk. Úgy ítélem meg, hogy nem a jogszabály szakmai előké szítése miatt állt elő ez a helyzet, hiszen már több elképzelés látott napvilágot most és korábban is. Elsősorban a parlamenti pártok politikai konszenzusára, pozitív politikai akaratára lenne szükség ahhoz, hogy a hazánk lakosságának mintegy 10 százalékát kitevő kisebbség az alkotmányban és a törvényben meghatározott jogait gyakorolhassa. Az MSZP nyitott mind a két lehetőség elfogadására, csak végre legyen kisebbségi parlamenti képviselet. A diszkrimináció tilalmának kérdéskörével a beszámoló több eset bem utatásán keresztül foglalkozik. A diszkrimináció tilalma mint emberi jog, a faji diszkrimináció tilalma, a diszkrimináció elleni küzdelem, formai témakörök elemzése, az ezzel kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlat bemutatása a kérdéskör alapve tő fontosságát igazolja. (14.30) A beszámoló rámutat arra is, hogy az Európai Unió nagy érdeklődést tanúsít a megkülönböztetésellenes jogszabályozásra és a gyakorlat megnyilvánulásaira egyaránt. A beszámoló részletes tájékoztatást ad a nemzeti és etnikai j ogok országgyűlési biztosához 2000. évben beérkezett panaszok abszolút számairól, mindazok összetételéről. Eszerint 2000. évben 431 ügyet vizsgált meg az ombudsmani hivatal, melyből 245 egyéni beadvány volt, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek 110et, települési önkormányzatok 10et adtak be, és 20 hivatalból indított ügy volt. Vizsgálat indult beadvány alapján 332 esetben. A 2000. évi ügyekben leginkább érintett kisebbség a cigány kisebbség 291 üggyel, amely 68 százalékot képviselt. Ez a csupasz s tatisztikai számsor is élesen láttatja, hogy a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, a cigányság helyzetében nem történt megnyugtató mértékű és minőségű javulás, sőt a
