Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 15 (188. szám) - Az ülésnap megnyitása - A munkavédelem országos programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
372 A program kedvező megállapításai között szerepel az, hogy hazánkban lényegében jogharmonizált szabályrendszer állapítja meg a munkavédelem előírásait, és kellően differenciált, megfelelő hatáskö rrel rendelkező felügyeletek ellenőrzik a normák végrehajtását. A program ugyanakkor nem feledkezik meg a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkozási rehabilitációjáról sem, azt rendszerszerű megközelítésben tárgyalja. Elfogadása és végrehajtása esetén a vonatkozó magyar jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően hozzájárul a fiatalok, a terhes és szoptató anyák fokozottabb védelméhez. A program végül a stratégiai alapelvek és irányok keretei között a munkavédelem legfontosabb jogi, szakmai, gazdasági területeihez igazodva meghatározza a legfontosabb feladatokat. Ezek közül ki kell emelni az önálló balesetbiztosítási rendszer kialakítását, az Európai Közösségre vonatkozó jogharmonizáció folyamatos megvalósulását, a munkavédelmi inform ációs rendszer működtetését, a veszélyes anyagok, készítmények kezelését, a foglalkozási ártalmak csökkentését, a kiemelten veszélyes munkatevékenységek figyelemmel kísérését, a kisvállalkozások segítését, a hatósági ellenőrzés feltételeinek javítását. Tis ztelt Képviselőtársaim! Szólni kell a programban foglaltak végrehajtásának lehetséges költségvetési hatásairól, pénzügyi terheiről is. A program Országgyűlés által történő elfogadása után nyílik lehetőség arra, hogy a kormány részletes intézkedési tervet k észítsen a program megvalósításáról, megjelölve a feladatokat, azok költségvonzatát, a végrehajtás felelőseit és a feladatok teljesítésének határidejét. Fontos hangsúlyozni, hogy e kormányhatározat csak a központi költségvetés helyzetének lehetőségein alap ulhat, és hogy a program végrehajtása következtében általában nem növekednek, nem növekedhetnek számottevően a munkáltatók, illetve a gazdálkodó szervezetek terhei. A jelenlegi munkavédelmi szabályozás nem vonatkozik a munkájukat kizárólag egyedül végző vá llalkozókra. A program jelentős előrelépésként határozná meg, hogy a későbbiekben a védelem kiterjedne rájuk is, összhangban a fejlett európai szabályozással. Az ő esetükben a munkavédelem színvonalának emelkedése nyilvánvalóan átmeneti és szükségszerű teh ernövekedést eredményez. Természetesen a munkavédelmi követelmények maradéktalan kielégítése nagyobb terhet ró majd a gazdaság veszélyesebb munkakörülmények között tevékenykedő szereplőire. Ugyanakkor a javuló munkafeltételek kedvező hatással lehetnek a mu nkaerőpiac területi egyenetlenségeire, és a lakosság egészségi állapotának javulása hosszabb távon megtakarítást jelent az egészségügyi szolgáltatásokban, illetve javítja az egész nemzetgazdaság versenyképességét. A balesetbiztosítási rendszernek a progra m teljesítésével összefüggő elkülönítése a kezdeti időszakban kismértékben megnövelheti a munkáltatói járulékterheket, ez azonban a megvalósítás módjától függ. A későbbiekben az elkülönítés a járulékokat nem növeli, csak a kockázatok szerint differenciálja . Az államháztartási teher kisebb mértékű növekedése jelentkezik a költségvetési intézmények munkavédelmi feladatai, a hatósági munka megerősítése, a munkakörülmények rendszeres figyelése és értékelése, kutatás, oktatás támogatása, a kommunikáció és inform atika javítása tekintetében. A konkrét összegek jól ütemezhetők, és a költségvetés helyzetének lehetőségeire figyelemmel az adott esztendőre tervezhetők. Tisztelt Ház! A munkavédelemről szóló törvény a nemzetközi egyezményekkel összhangban leszögezi, hogy a program megvalósulását időszakonként felül kell vizsgálni, ezért a határozati javaslat előírja, hogy a kormány a program felülvizsgálatát végezze el. Végezetül nyomatékosan fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a program minden részletében az érintett p artneri viszonyokra épít, amely a felelősségek pontos elhatárolása mellett kiterjed az állami, közigazgatási szervek, munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szervei munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó, a munka világát érintő rok on szakmai területek közötti együttműködésre, illetve szélesebb értelemben az egész társadalom hatékony és folyamatos együttműködésére. (9.10)