Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - A nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőinek köszöntése - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3675 kotorásznak, személyiségprofilokat állítanak össze rólunk, ezek általában profitérdekek miatt készülnek, d e a szabadságra hasonlóképpen veszélyt jelentenek, mint a nagy testvérek. A legújabb jelenség, amennyire én a világban tájékozódni tudok, az, hogy igen nagy veszélyt jelent mindannyiunkra, hogy a nagy testvérek és a kis testvérek összedolgoznak. Rendkívüli botrányok zajlottak az elmúlt öt évben ezzel kapcsolatban Izlandon, ahol törvényt hoztak arról, hogy az egész izlandi lakosság genomtérképét egy adatbankba összesítik, és piaci alapon tudományos kutatás számára felhasználják. Ez nagy nemzetközi tiltakozás t váltott ki. Csehországban hasonlóan súlyos adatvédelmi botrányt okozott, hogy a belügyminisztérium a szülőképes nők adatait árulta egészségügyi segédeszközöket gyártó világcégnek. Kanadában egy humán erőforrás minisztérium hozott létre az összes kanadai állampolgárról adatbankot. Jellemző egyébként ezeknek a nagy nyilvántartásoknak a veszélyére, hogy több millióval több állampolgárt tartottak nyilván ebben az illegális adatbankban, amelyről beszélek, mint ahány kanadai állampolgár létezik. Ezt a kanadai a datvédelmi biztos megkerülésével hozták létre, persze nagyon is fontos szociális célok érdekében. Magyarországon sincs másképpen, csak ez ma még Magyarországon kevéssé látszik. Tehát a nagy testvér és a kis testvérek összedolgozásával szemben - hogy Bibó I stván halhatatlan akadémiai székfoglalójának alapgondolatát idézzem - konkuráló erős hatalmat kell szervezni. Ilyen lehet egy hivatal is, de egy hivatal nem elég, társadalmi támogatásra is szükség van és bátor emberi jogi aktivistákra, ádáz és méltányos új ságírókra és a civil társadalom hangjára is, hogy ezekkel a veszélyekkel szembe tudjunk nézni. Ami pedig a másik alapkérdést illeti, amelyre az előbb utaltam, ez pedig az információszabadság alapkérdése. Soha ne felejtsék el - é s ebben szerintem, hogy úgy mondjam, épeszű vita talán nem is folytatható , hogy az információszabadság, amely az állam átláthatóságának az alkotmányos értéke, ott kezdődik, ahol a polgároknak, a honpolgároknak, az újságíróknak joguk van olyan hivatali in formációt is megszerezni, amely hivatali információt a hivatal maga önként nem kíván nyilvánosságra hozni. Ha azt tekintjük információszabadságnak, amit az állam önként ad tudást saját működéséről az állampolgároknak, az legjobb esetben csak egy goodwill l ehet, de rendesen nem más, mint propaganda. Tehát az információszabadság alkotmányos elvének az érvényesítése mindig kellemetlen lesz minden állami szerv számára, viszont ha ennek az alkotmányos követelménynek nem teszünk eleget, akkor - hogy a magyar adat védelmi jog történetének egy klasszikusát és az információs jogok egy szakértőjét idézzem - úgy fogy el a szabadság, ahogy a tiszta víz és a levegő már elfogyott. (10.10) Ha azt az érvet hallja az ember politikusok részéről, hogy félni kell az ombudsmani h ivatal megcsontosodásától és szükség van arra, hogy megújuljanak ezek a hivatalok, akkor én nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy azt várja el a magyar társadalom és a politikai közélet is az ombudsmani hivataltól és az adatvédelmi biztostól is, hogy a szabadságjogokat a jövőben a jelenleginél erőteljesebben képviselje. Én a magam részéről egy nagyon mérsékelt személyes adatvédelmi és információszabadságfilozófiát képviseltem eddig, ami meglátszott abban, hogy az adatvédelmi biztos hivatalában gyakorla tilag nem beszélhetünk hivatalból indított vizsgálatokról, hiszen csak a megyei vizsgálatok során volt jellemző az, hogy hivatalból vizsgálunk közigazgatási szerveket és magánszerveket, nem pedig panasz alapján. Ma Magyarországon 11 olyan állami szerv van, amely titkos információgyűjtésre feljogosított. Ha meg kell újulnia az adatvédelmi biztosi hivatalnak, nyilván sokkal nagyobb eréllyel kell ezeknek a hivataloknak a személyiségi jogokat szükségképpen korlátozó tevékenységét vizsgálnia, mert a néhány panas z alapján folytatott vizsgálataink alapján - azt mondhatom - meglehetősen súlyos visszaéléseket tapasztaltunk. Lehet, hogy gyakrabban kell az Alkotmánybírósághoz fordulni azért, hogy az osztott információs rendszereknek az első Alkotmánybíróság által kidol gozott teóriáját az Alkotmánybíróság a jelen
