Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - A nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőinek köszöntése - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
3670 Nagyon szépen köszönöm mindazon képviselőknek és az egész Országgyűlésnek, akik hat évig figyelemmel kísérték munkámat. Személy szerint is köszönöm néhány országgyűlési képviselőnek azt az odaadó együttműködési készséget, amit részéről tapasztalhattam. A c iklus végén köszönet illeti minden munkatársamat, akik teljes odaadással szolgálták az ügyet, akik a nehéz percekben - és ilyen egy megszülető jogintézmény életében gyakrabban fordul elő - mellettem, az ügy mellett álltak. Szakmailag nagyon jó, összetartó közösség alakult ki - a hatodik év végére. Kérem, hogy erre vigyázzanak, érdemes rá vigyázni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tartó, nagy taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megkérek minden további hozzászólót, hogy azt az elvet kövesse, hogy 1 óráig, a televíziós közvetítés végéig minden képviselőcsoport kifejthesse a televízió nyilvánossága előtt a véleményét, ezért szeretném, ha betartanák az időhatárokat. Megadom a szót Kaltenbach Jenőnek, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési b iztosának. DR. KALTENBACH JENŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Miniszter Asszony! Elnök Urak! Tisztelt Ház! A 2000. évi tevékenységről szóló beszámoló a tisztem ma itt, de természetesen nem kerülhete m el, hogy ne tekintsek egy kicsit távolabbra is - remélem, sikerül majd bizonyítanom, hogy ez nem öncél és nem a személyemnek tulajdonított túl nagy jelentőség, hanem azért van erre szükség, mert az elmúlt év eseményei ezt indokolják. A hat év a kisebbség i jogrendszer kialakításának, megszilárdításának a folyamataként is felfogható. Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarországon nyolc évvel ezelőtt elkezdődött valami, ami abban az időben és ebben a térségben példa nélkül állt, amire akár büszkék is lehetünk, és ak ár azt is mondhatjuk, amit egyesek mondanak: hogy nyolc évvel ezelőtt amolyan mintaország voltunk kisebbségi relációban. Kétségtelen, az elmúlt nyolc évben jelentős lépéseket tettünk ennek az új, addig ismeretlen felfogásnak, működési módnak - amely áthato tta a köz szinte minden szféráját - a megerősítésében, kifejlesztésében. Hogy ezt szóba hozom, annak az az egyszerű oka, hogy úgy érzem, ez alatt a nyolc év alatt, amióta a kisebbségi önkormányzati rendszer, a kisebbségi intézményrendszer működik, eljutott unk egy válaszúthoz, ha úgy tetszik, fordulóponthoz. Nemcsak annak a szándékával mondom ezt, amit időnként hallani lehet, hogy folyamatosan mérnünk kell magunkat a környező világ történésein - és nemcsak a nyugatiakon, hanem a keletieken is , hanem azért is, mert a saját teljesítményünket is folyamatosan kell mérnünk, folyamatosan bele kell néznünk egy képzeletbeli tükörbe, meg kell néznünk: ráismerünke önmagunkra, jó szívvel nézünke ebbe a tükörbe, és örülünke annak a képnek, amit látunk. (9.40) Azt k ell hogy mondjam, hogy az elmúlt nyolc évben nemcsak nálunk történtek események, hanem a világ is változott. Változott Nyugaton, hiszen kisebbségi relációban is jelent az európai integráció bizonyos lépéseket. Ezek talán nem túl intenzívek és nem túl látvá nyosak, de ha jobban szemügyre vesszük, akkor ezt nem lehet nem észrevenni, és azt kell hogy mondjam, hogy a szűkebb környezetünkben is történtek igen jelentős változások. Engem nagy örömmel tölt el, hogy ma a környező országokban a kisebbségi közösségek - így a magyarság - jelentős politikai tényező. Azt gondolom, egyetérthetünk abban, hogy ma Szlovákiában például komoly politikai döntés a kisebbségek részvétele nélkül elképzelhetetlen. Ez még akkor is így van, ha természetesen a viszony nem felhőtlen, his zen ez a viszony mindig is nagyon érzékeny viszony volt - és valószínűleg az is lesz az elkövetkező időszakban , de tény, hogy az egy nemzet, a homogén nemzet elvén működő nemzetállami ideológia helyett ma már ebben a térségben is széles
