Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
3654 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A néhány héttel ezelőtti Fideszkongresszus egy fontos mozzanatáról szeretnék szólni néhány szót, hiszen ez a mozzanat bizonyos értelemben képet ad számun kra arról, hogy mit várhatunk a Fidesztől, ha netán a következő választások után kormányon marad, hiszen a javaslat, amelyről magán a kongresszuson és azt követően a nyilvánosságban is sok szó esett, egy olyan javaslat, amit majd a választások után szeretn e a Fidesz megvalósítani, ha netán megőrizné többségét. Ez a javaslat az az időközben ismertté vált javaslat, hogy az egyháznál, a templomban, a pap általi házasságkötést ismerje el az állam automatikusan polgári, tehát az állam által elismert jogi házassá gkötésnek. Ez a javaslat azt jelentené, hogy megszűnik a magyar polgárosodásnak egy több mint százéves vívmánya, az egyháztól független polgári házasságkötésnek a kötelező volta. Legyen világos: noha az indoklás úgy szól, hogy itt valami üres ceremóniára k ényszerítik rá azokat, akik a templomban kötöttek már házasságot, valójában nem a ceremóniáról szól a vita, hiszen a ceremóniát ma is lehet mellőzni. Arról folyik a vita, hogy az állam által elismert házasságot az egyház illetékese, a pap, a lelkész kösse meg. Arról van szó, hogy egy állami, jogi aktust adjanak át az egyház, az egyházak kezébe. (23.50) Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi miniszterelnök évek óta hirdeti azt az eszméjét, hogy az állam elválasztása helyett az állam és az egyház együttműködése v an napirenden. Ezt még a Fidesz programjába, választási programjába is beleírták. Minden nap tapasztaljuk az erre irányuló gesztusokat. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány az egyik magyarországi egyház, a katolikus egyház értékrendjét tette magáévá. Keresztény Magyarországról, keresztény Európáról beszélnek. De mindezen túllép ez a tervezett gesztus, hiszen olyan jogi szerepet adna a polgárok életében az egyházaknak, amilyennel több mint száz éve nem rendelkeznek Magyarországon. Praktikus szempontokka l indokolják ezt a tervet: azzal, hogy ne kelljen valakinek két helyre elmenni egy házasságkötés alkalmával. Ezek a praktikus érvek hamisak. Egy életben maximum kéthárom alkalommal szokott az ilyesmi előfordulni. A magyar társadalom számára természetes és magától értetődő, hogy az egyik esetben az egyházzal, ha tetszik, az Istennel tisztáznak valamit, a másik esetben az állam által hatályosított jogi aktus történik. Azt gondolom tehát, hogy az indoklás hamis. Valójában arról van szó, hogy a Fidesz azt a po litikai törekvését, hogy magához kösse a hívő választókat, hogy az egyházak támogatását élvezhesse a következő választási kampányban is, erre igyekszik különböző gesztusokkal, mint amilyenek az egyházfinanszírozással kapcsolatos különbségtételek, mint ami lyen az egyházi törvény módosítására tett kísérlet volt. Itt egy újabb ilyen politikai gesztusról van szó, és ennek a politikai gesztusnak esne áldozatul a magyar polgárosodásnak egy száz esztendős vívmánya. Ritkán ülök én együtt ebben a teremben olyan fid eszesekkel, fideszes politikusokkal, akik mind a három ciklusban ott ültek a Fideszben. Azt hiszem, Áder elnök úr pontosan tudja, hogy az a Fidesz, amelyik a '91es egyházfinanszírozási törvényt nem szavazta meg, az a Fidesz, amely az imént távozott Német h Zsolt személyében éppen az állam és egyház különválasztása címén tiltakozott az ellen, hogy augusztus 20a legyen az állami ünnep, az a Fidesz biztosan nem támogatta volna a mai FideszMagyar Polgári Pártnak ezt a kongresszusi kezdeményezését. Köszönöm s zépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót a második napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselőnek, Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Kedves Képviselőtársaim! Bár nagyon rövid az idő, amely rendelkezésemre áll, mégis el kell mondanom, hogy eredetileg a hidak kérdésével a
