Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3646 tartalmát v agy a funkcióját tekintve nem biztos, hogy hatékony vagy szükséges ombudsmani hivatalról lenne szó jelen esetben. Tudjuk jól, hogy az alkotmány két ilyen országgyűlési biztost nevesít, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és a nemzeti és etnikai ki sebbségi jogok országgyűlési biztosát. Ezen felül persze lehetővé teszi, hogy külön törvény további országgyűlési biztosokat válasszon meg, ám mindannyiszor felmerült a kérdés, hogy erre valóban szükség vane. Ha valakinek a magyarországi eljárá ssal kapcsolatban van problémája, akkor az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, amely a menekülttáboroktól kezdve a külföldieket ellenőrző hivatal eljárásait, bármely hivatalos állami eljárást véleményezni, megvizsgálni képes, ugyanolyan hatékonyságga l és ugyanolyan alapossággal orvosolni tudja azokat a visszásságokat, amelyek e törvény alkalmazása során fordulhatnak elő; úgyszintén a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosához is lehet fordulni ebben a kérdésben. Tehát én nem látom különösebb indokát, h ogy egy további hivatallal, ha úgy tetszik, szaporítsuk az országgyűlési biztosok számát. Azon túl, hogy persze a törvény kereteit is szétfeszítené, és nemcsak e törvényben, hanem más törvényben is erre utaló, kapcsolódó szabályokat meg kellene alkotni, az on túl én úgy érzem, hogy tartalmilag sem indokolt egy ilyen típusú szabály bevezetése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TA MÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a harmadik vitaszakaszban a módosítócsomagomnak arról az eleméről szeretnék beszélni, amely az én módosításaimnak is a talpköve, ugyanúgy, ahogy az általam elhagyni javasolt rendelkezés a kormány előterjesztésé nek a talpköve. Az ajánlás 21. pontjában a törvényjavaslat 2023. §ának az elhagyását javaslom. Ezek a paragrafusok a magyar igazolványra, illetve erre az egész ajánlási rendszerre vonatkozó paragrafusok. Ez nem meglepő, ezt az államtitkár úr nyilván logi kusnak tartja, hiszen az a koncepció, amelyben én megpróbáltam, mint reggel mondtam, a feje tetejéről a talpára állítani ezt az egész támogatási koncepciót, ki akarja belőle venni a dolog méregfogát. A dolog méregfoga a magyar igazolvány és az ajánló szerv ezet rendszere. Aki végighallgatta a bizottsági vitákat, a plenáris vitát és ezt a mai vitát, nem vitathatja azt az állításomat, hogy az ajánló szervezet intézménye bizony ennek a státustörvénykoncepciónak a méregfoga. Maga a magyar igazolvány intézménye azt mutatja, hogy valójában - noha az előterjesztők vitatkoztak azon, hogy ez státustörvény vagy kedvezménytörvény legyen, és ebben nem értek egyet Tabajdi Csabával - státustörvényt csináltak; nem véletlenül mondja ezt a miniszterelnök - ő büszkén. Hiszen ezzel az igazolvánnyal egyfajta státust teremtettek azoknak Magyarországon és bizonyos értelemben Magyarországon kívül is; a státusmagyar, a nemzetpolgár - ilyen kifejezésekkel illetik ezt a sajtóban - státusát hozza létre ez a törvény. Az én állításom az - amiről délelőtt is beszéltem és az általános vitában is , hogy ez nem jó dolog, mert ez a szomszéd országnak azokat az állampolgárait, akiket a magyar állam ezzel az igazolvánnyal ellát, és ehhez az igazolványhoz olyan kedvezményeket, többek között anya gi természetű kedvezményeket fűz, amelyeket azon országok többi polgára nem kaphat meg, súlyos feszültséget teremt majd, amit már sokan pedzegetnek, és majd érzékelni is fogják. A dolog mögött az húzódik meg - ez az, ami az előterjesztőket erre vezette , hogy számukra a fő kérdés a kisebbségben élő magyaroknak a magyar államhoz való kötése. A mi felfogásunkban és az én felfogásomban a fő kérdés, amit el kell érni, hogy a kisebbségben élő magyarok számára a magyar nyelvben élés, a magyar kultúrában élés, a közös történelmi múlthoz való kötődés lehetőségeit teremteni meg nyelvi, kulturális, oktatási kedvezményekkel és támogatásokkal. Ez nem ugyanaz, ez két különböző elképzelés.
