Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP):
365 vette, hogy eljönnek hozzájuk általában a pedagógusok, és népszámláló biztosként felveszik a legfontosabb adataikat. A jelenlegi kormánynak még ebből az elemi állami feladatból is sikerült botrányt csinálnia. Ugyanis azt találta ki, va gy azt javasolták neki, hogy terjesszük ki a népszámlálási adatfelvételt egy olyan adatra, amit az elmúlt évtizedekben nem vettek fel - és jó okkal nem vettek fel - a népszámlálások során, nevezetesen: az állampolgárok egyházi hovatartozására. Véletlenül u gyanerről beszéltünk más összefüggésben eddig is. Ennek viszont az a következménye volt, hogy miután nekünk van egy új alkotmányunk, amely a személyes adatokról szóló jogokról rendelkezik, és van egy adatvédelmi törvényünk, amely a vallási hovatartozást ér zékeny, szenzitív adatnak minősíti, tehát nem tesz lehetővé olyan állami adatfelvételt, ahol az illető személye is azonosítható, és emellett még van egy kiváló adatvédelmi biztosunk is, az adatvédelmi biztos nem mondhatott mást a hatályos alkotmány és a ha tályos adatvédelmi törvény alapján, mint hogy ha a népszámlálás során megkérdezik az illető vallását vagy egyházi hovatartozását, akkor nem írhatják fel, hogy ő kicsoda. Ezért a népszámlálási ívről - példátlan módon, hangsúlyozom, mert ez Magyarországon ne m fordult elő, és az európai országokban sem fordul elő, nem csinálnak népszámlálást anélkül, hogy felírnák, hogy kit vesznek fel - azt mondta a Statisztikai Hivatal, hogy jó, akkor nem fogjuk felvenni a nevet, nem fogjuk felvenni a lakcímet. Ennek követke ztében a népszámlálás rendkívül kockázatos, mert nem lehet ellenőrizni, hogy mindenkit megszámláltake, és mindenkit csak egyszer számláltake meg. Magyarországon sok mindenkinek van több lakása, és csak az illető lelkiismeretén múlik, hogy nem diktáljae be magát kétszer vagy háromszor. (19.50) Nem lehet ellenőrizni. Ilyen képtelenséget szül az a törekvés, hogy a vallást fölvegyék a népszámlálási adatok közé. Ráadásul ez az adat teljesen alkalmatlan, hogy a népszámláláson fölvegyé k, tudniillik nincs egyértelmű válasz arra, hogy valaki vallásos vagy nem vallásos és milyen vallást képvisel. Kitűnő szociológiai felmérések készülnek, ahol sohasem két válaszlehetőség van, hanem sok válaszlehetőség van, mert valaki lehet aktívan vallásos , lehet, hogy valaki hetente jár templomba, évente jár templomba s a többi. Tehát a kérdésre nincs olyan válasz, amit egy népszámláláson föl lehetne venni. Tehát ellehetetlenítették a népszámlálás megbízhatóságát, annak érdekében, hogy fölvegyenek egy adat ot, ami népszámláláson nem mérhető - kérdőíves felméréseken jól mérhető lenne , s mindezt azért, hogy kimutathassanak egy olyan vallási elkötelezettséget a magyar társadalomra, ami valójában nem létezik. Íme, a jelenlegi magyar kormány úgynevezett történe lmi egyházakkal való politikai szövetsége - mert nyilvánvalóan ez a törekvés húzódik meg a dolog mögött - az állam egy elemi funkcióját, a népszámlálást teszi bizonytalanná. Érdemes ezt csinálni, tisztelt Országgyűlés? Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP é s az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miután kormánytag nincs jelen, nyilván nem kíván reagálni a kormány az elhangzottakra. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője: "V ajon eleget kelle tennünk annak a felhívásnak, hogy ne tekintsünk hátra, vagyis felejtsük el a múltunkat, minden tragédiájával és annak minden tanulságával?" címmel. Képviselő urat illeti a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Egy latin közmondás szerint a történelem az élet tanítómestere. Ezt a közmondást többször is használjuk, azonban a gyakorlati alkalmazására ritkán kerül sor. Most, a harmadik évezred küszöbén, sok évszázad tapasztalatával a hátunk mögött - úgy érzem - időszerű lenne próbára tenni ennek a bölcs mondásnak a valós értékét. A XX. század - háborús borzalmaival,
