Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
363 Ez maga a tevékenység támogatása és nem az egyház támogatása. Az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos követelményéből a diszkrimináció tilalma következik. Jelen pillanatban az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek alkotmányo s megoldása valóban közelebb áll hozzánk, mint a francia... - mert a francia megoldás nagyon erőteljesen antiklerikális és antivallásos alapon született meg, szemben az amerikai első alkotmánykiegészítéssel, amely kifejezetten vallásos alapon mondta azt, h ogy jobb az államnak és az egyháznak, ha a kettő egymástól elválik, mert mind a kettő tisztábban tudja saját funkcióit betölteni, ha nem kapcsolódnak össze. Ez az amerikai vita, ami most kialakult az egyházi alapítványok költségvetési pénzből való támogatá sáról, arról szól - az amerikai konzervatívok is azt mondják , hogy adhatunk költségvetési pénzt egyházi intézményeknek, feltéve, ha semmilyen alapon nem diszkriminálunk a különböző egyházak között, hanem egyenlő esélyeket adunk az egyházi alapítványoknak és a világi alapítványoknak, és az egyháziakon belül is valamennyinek; amelyik elvállal egy funkciót, függetlenül attól, hogy számomra szimpatikuse a hittétele vagy a vallásgyakorlata, ha ellátja ezt a funkciót, akkor az állam támogassa diszkrimináció né lkül. A visszaélések megakadályozása kapcsán én csak meg tudom ismételni képviselőtársaim szavait. Ha ez a törvényjavaslat az indokolásban vagy egy függelékben felsorolja, hogy 1993. augusztus 4én egy állampolgár be akart lépni Hegyeshalomnál, és két dara b karburátort kegytárgyként akart nyilvántartásba venni, és a vámőrök ezzel nem tudtak mit kezdeni, és felsorol 10203050 vagy 100 ilyen esetet, akkor tudjuk, hogy miről beszél a kormány. Amikor arról beszél, hogy potenciálisan megvan a visszaélés lehető sége, akkor azt mondja, hogy azért, mert autóval lehet karambolt okozni, ezért be kellene tiltani az autóközlekedést. Lezsák képviselő úr az alapítványokról érdekes módon nem emlékezett meg, hogy ott milyen visszaélési lehetőségek és milyen meggazdagodási lehetőségek vannak, de ott sem merül fel senkiben az, hogy a parlament megszavazná, hogy melyik alapítvány milyen kritériumok alapján, társadalmi hasznosság alapján működhet, mások pedig nem működhetnek. Ebben a tekintetben a példa jobb, mint a pártok péld ája. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselője. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Nagy figyelemmel hallgattam Lezsák képviselő úr fejtegetéseit, és azt gondolom, hogy az az érvelése, hogy ahogy az állam, mi is, ahogy elfogadtunk olyan törvényt a pártokra vonatkozólag, amely kimondja azt, hogy ha meghatározott számú választáson nem ve sznek részt, akkor megszűnnek, akkor miért nem fogadunk el egy hasonló szabályozást az egyházakra vonatkozólag, ha meghatározott időn keresztül nem tudom, mit csinálnak, akkor töröljük őket a nyilvántartásból. Ez volt Lezsák képviselő úr érvelése. Azt gond olom, hogy a párhuzam itt hibás. Azért hibás, mert a pártok, a párt a politikai rendszer egy intézménye, az állam szintén. Az állam működése, a magyar demokratikus állam működése nem képzelhető el politikai pártok nélkül, az államnak mint államnak kifejeze tt érdeke fűződik ahhoz, hogy pártok létrejöjjenek, kifejezzék a társadalomban a különböző alternatívákat, választásokon elinduljanak, és ilyen módon működőképes egy többpárti parlamenti demokrácia. Tehát az államnak vannak elvárásai a pártokkal szemben. A z egyházakkal szemben az államnak hasonló értelemben nincsenek elvárásai. A társadalomnak igen, a polgároknak igen, de az államnak mint a politikai rendszer intézményének nem, a magyar alkotmány szerint, amely azt mondja, hogy az állam és az egyház egymást ól elválasztva működnek, az államnak nem lehetnek hasonló értelemben elvárásai az egyházakkal szemben. Tehát ilyen értelmű rendelkezést az állam nem hozhat. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)