Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az oktatási miniszterhez - "Hogyan kívánja rendezni a tárca a fülöpjakabi általános iskola alatti telek tulajdonjogát?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3551 KISS ANDOR (MIÉP) : Köszönöm a válaszát, tisztelt miniszter úr. Nagyon örülök annak, hogy az utóbbi időben, a dátum tanúsága szerint az elmúlt napokban végre megszületett a környezetvédelmi felügyelőségnek ez a határozata. Egyben meg is kérn ém tisztelt miniszter urat, lehetőség szerint ebből a határozatból egy példányt részemre juttasson el, azért, hogy a továbbiakban figyelemmel tudjam kísérni ennek a határozatnak a végrehajtását, illetve számon tudjam kérni. Annak reményében, hogy ez a hatá rozat megvalósul, most a válaszát elfogadom. Köszönöm. (Taps.) Lezsák Sándor (MDF) - az oktatási miniszterhez - "Hogyan kívánja rendezni a tárca a fülöpjakabi általános iskola alatti telek tulajdonjogát?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be az oktatási miniszterhez: "Hogyan kívánja rendezni a tárca a fülöpjakabi általános iskola alatti telek tulajdonjogát?" címmel. Lezsák Sándor képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Meglepő levelet kapott kézhez nemrég választókerületemben Csáki Béla fülöpjakabi polgármester. Az Oktatási Minisztérium egyik főosztályvezetője a zt tudakolta, hogy létezike egyáltalán a fülöpjakabi általános iskola a megadott helyrajzi számú telken, mert ha létezik, akkor ez az épület az államé, vagyonkezelője pedig az illetékes minisztérium. Az ingatlanra ugyanis több mint 226 ezer dollár erejéig jelzálogot jegyeztetett be több mint ötven évvel ezelőtt az akkori polgári kereskedelmi banki részvénytársaság. Annak érdekében tehát, hogy az önkormányzaté lehessen az iskola, a BácsKiskun megyei vagyonátadó bizottság szerint hozzávetőleg 65 millió fori ntot kellene kifizetnie a fülöpjakabiaknak, amire nyilvánvalóan nem képesek. Soksok kérdőjelet vet fel ennek a több mint ötven évvel ezelőtt történt elzálogosításnak a története. Az első kérdés az, hogy egyáltalán megtörténte. Semmilyen, erre a jogügylet re utaló dokumentumot nem találtak Fülöpjakabon, pedig ez szokatlan és feltűnően nagy értékre szóló szerződés volt. Lehet, hogy az akkori, államosítás előtt álló bank vezetői hamis zálogszerződések formájában mentették ki a tőke egy részét a bennfentes tul ajdonosok számára, és földhivatali segédlettel biztosították az álszerződés legitimitását. Az elkövetkezendő évtizedekben aludt és semmissé vált ez a banki követelés, hiszen nem szólította fel az adósság rendezésére a jogutód Magyar Nemzeti Bank az államot vagy az ingatlant kezelő önkormányzatot, és ez ismét egy kérdőjel. Jogos lehete a banki követelés negyvenötven év múlva, aminek létezésére egyetlen évben sem hívták fel az ingatlan tulajdonosát, illetve kezelőjét? Ha viszont elévültnek vagy rendezettnek számít ez a követelés, azaz a fülöpjakabi ingatlant tehermentesen birtokolta az állam már a nyolcvanas évek végén, akkor miért nem adta tovább az önkormányzatokról szóló törvény szellemében tehermentesen a fülöpjakabi önkormányzatnak az iskola tulajdonjog át? 1990ben, az önkormányzati törvény hatálybalépését követően sok százezer állami ingatlant írtak át az önkormányzatok tulajdonába, függetlenül attól, hogy ezeket az ingatlanokat terheltee jelzálog az államosításuk idején, vagy sem. Miért éppen a fülöpj akabi iskolaépület lenne ez alól az eljárás alól kivétel? Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen jogszabályi lehetőséget lát a jelzálog törlésére, a tulajdonjog megnyugtató rendezésére?
