Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Határozathozatal Kuncze Gábor (SZDSZ) interpellációjára adott válaszról - Dr. Rubovszky György (Fidesz) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez - "Mit tesz az állam a könyvvizsgálók függetlenségének biztosítása érdekében" címmel - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
3534 Tisztelt Képviselőtá rsaim! Dr. Rubovszky György, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez: "Mit tesz az állam a könyvvizsgálók függetlenségének biztosítása érdekében?" címmel. Az interpellációra dr. Stumpf István, a Minis zterelnöki Hivatalt vezető miniszter távollétében dr. Bogár László államtitkár úr válaszol. Mielőtt megadnám a szót a képviselő úrnak, megkérem tisztelt képviselőtársaimat, tiszteljék meg egymást azzal, hogy csendben hallgatják végig a kérdést és természet esen az arra adott választ is. Így rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a válaszadót is, hiszen nem hallja a kérdést. Kérem valamennyiük figyelmét! Öné a szó, képviselő úr. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A Postabank Részvénytársaság további könyvvizsgálatával kapcsolatos peres eljárás során kiderült, hogy több állami tulajdonú részvénytársaság felperesi pozícióban van a könyvvizsgálatát ellátó Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. és az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. mint könyvvizsgáló cég ellen. A könyvvizsgálók esetében különös jelentősége van a függetlenség megőrzésének, az összeférhetetlenség kizárásának. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról szóló és a könyvvizsgálói tevé kenység tárgyában megjelent 1997. évi LV. törvény előírja, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló a könyvvizsgálói tevékenység során független szakértőként köteles eljárni, így a könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet, ha bármely okból elfogult. Az előbb idézett per megindulása olyan helyzetbe hozhatja a könyvvizsgálót, akár azt a társaságot, amely felperesi pozícióban van, ami hatással lehet a könyvvizsgáló tárgyilagosságára, mert befolyásolhatja azt a képességet, hogy a megbízó pénzügyi kimutatásairól objektív és elfogulatlan jelentést készítsen. Ugyancsak ilyen hatással lehet az is, hogy a társaság vezetése mennyire lesz kész arra, hogy a fontos információkat a könyvvizsgáló tudomására hozza. Ha nem is lehet teljes pon tossággal meghatározni, hogy a könyvvizsgáló számára mikortól helytelen a könyvvizsgálat folytatása, a könyvvizsgálónak a nemzetközi normák szerint figyelemmel kell lennie a peres eljárás folytán a közvéleményben keltett visszhangra is, mint ami szintén ha tással lehet a könyvvizsgáló függetlenségére. Joggal merül fel tehát erőteljesen az a kétely, hogy a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., valamint az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft. mint több velük perben álló részvénytársaság könyvvizsgálója, képese ebben a helyzetben független könyvvizsgálatra. A másik oldal és a kérdésem lényege az, hogy azon állami tulajdonú részvénytársaságok, mint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vagy a Magyar Villamos Művek tekintetében a mag yar állam mint tulajdonos mit tesz vagy mit tett annak érdekében, hogy az érintett állami tulajdonú részvénytársaságoknál a független könyvvizsgálat biztosítása megtörténhessen. Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót dr. Bogár László politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr! DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni azt, hogy interpellációjával ráirányította a figyelmet egy meglehetősen pikáns problémára és egy meglehetősen nehezen indokolható anomáliára. Meglehetősen rövidlátó és - világszerte ismert nemzetközi cégek leányvállalatairól lévén sz ó - nehezen is magyarázható az a szemlélet, amely pillanatnyi üzleti haszon kedvéért - és végül is ennek lehettünk tanúi - rövid távú érdekből jó nevű könyvvizsgáló cégek eddig jól csengő nevének hitelét tette és teszi kockára. Mondhatnánk persze azt is, h ogy ez az adott cégek baja, és majd az üzleti élet a maga normáival rákényszeríti őket egyébként a könyvvizsgálók kamarája által is elvárt etikus viselkedésre.
