Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
3509 A civil szervezetek, köztestületek támogatásával kapcsolatban szeretném Kelemen képviselő úr számára jelezni, hogy a magunk részéről nem szeretnénk törvényi szinten előírni civil szervezetek számára eljárási kérdéseket. Ezeket alapvetően az ő alapszabályukban kell rögzíteni. Természetesnek tartjuk, hogy a határon túli magyarokat, akik magyar igazolvánnyal rendelkeznek, nem lehetséges hátrányosan megkülönböztetni. Ez szintén nem en nek a jogszabálynak a kérdése, adott esetben a polgári törvénykönyv keretei között lehet ezt szabályozni. A nevelési támogatásról. Képviselő úrnak azzal a szándékával, hogy egyenlő támogatásban részesüljenek azok, akik érintettjei, kedvezményezettjei a nev elési támogatásnak, a kormányzat egyetért, ezt szeretném itt kinyilvánítani. (11.50) Valóban meglehetősen nehezen lehetne kezelni, ha eltérő összegű támogatásokat kapnának. Ugyanakkor nem tudok mit kezdeni azzal az érveléssel, hogy a rászorultakat és a kev ésbé rászorultakat szembeállítjuk, nem vesszük figyelembe a szociális megfontolásokat. Ennek az oktatásinevelési támogatásnak hármas célja van. Először is szeretnénk a szülőföldön való maradást elősegíteni. Nagyon gyakran tapasztalható, hogy határon túli vagy határ menti magyarok átküldik Magyarországra már a középiskolás gyermekeket is tanulni, tehát a szülőföldön történő maradást szeretné ez az oktatásinevelési támogatás célul kitűzni. Másodszor: családpolitikai, családtámogatási mozzanata van, hiszen l egalább két gyermekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy ezt a támogatást igénybe lehessen venni. Nincsen módunk arra, hogy egyéb családtámogatási rendszert, ami Magyarországon működőképes - mondjuk, az adórendszeren keresztül , a határon túl működtetni lehess en. Ugyanakkor a határon túli magyarokat nemcsak a beolvadás, nem csupán az elvándorlás, hanem az alacsony gyerekszám is gyengíti, ezért fontosnak tartjuk, hogy legyen a határon túl is valamilyen típusú családtámogatási intézmény. Harmadsorban pedig a hatá ron túli magyar oktatási intézményeket is szeretnénk ezzel a nevelési támogatással segíteni. Itt annak az egyszerű ténynek a figyelembevételét kérem mindenkitől, hogy az általános iskolai képzésben részt vevő határon túli gyermekek mintegy 30 százaléka, ha tehetné, sem veszi igénybe a magyar oktatási intézményeket. Ez a magyar oktatási intézmények meggyengülését hozhatja magával. Ez a legindirektebb, ugyanakkor a legegyértelműbb támogatás, amit ennek az intézményrendszernek tudunk nyújtani. Azzal, hogy enne k extraterritoriális vonatkozásai lennének, ahogy itt Bauer képviselő úr ezt megfogalmazta, vitatkoznék. Elfogadtuk azt a módosító javaslatot, hogy az ajánló szervezeteknek döntő szava van abban, hogy mely intézmények minősülhetnek olyan intézménynek, hogy az abba járó gyermekek részesülhessenek a támogatásban. Az ajánló szervezeteknek ilyen típusú hangsúlyos szerepeltetése - utalnék itt Vojnik Mária megjegyzésére is, amit még a korábbiakban tett, hogy az ajánló szervezeteket nem kellő mértékben nagyvonalúa n kezelné a kormányzat - tévedés. A határon túli magyarok fogják létrehozni ezeket az ajánló szervezeteket, ezek társadalmi szervezetek lesznek, ezt szeretném hangsúlyozni. Erre vonatkozóan a Magyar Állandó Értekezlet egyértelmű ajánlást dolgozott ki, tehá t az érdekvédelmi szervezeteknek, az egyházaknak és más, érdekképviseleti, civil szervezeteknek a közös szervezetei lesznek ezek. Ugyanakkor nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, amikor adott esetben több ajánló szervezet jön létre, és nem lehet eldönte ni, hogy melyik a legitim ajánló szervezet, tehát a magyar kormányzat bekapcsolása ezen ajánló szervezetek jóváhagyásába megkerülhetetlen. (Közbeszólások az SZDSZ soraiból.) Reményeink szerint egy fog létrejönni, és nem is lesz gyakorlatilag jelentősége an nak, hogy a magyar kormány milyen álláspontot alakít ki. De mi van akkor, ha több ajánló szervezet jön létre a határon túl, mely ajánló szervezet ajánlását fogja majd a magyar kormány elfogadni? (Bauer Tamás: Bármelyikét!) Ezt a magyar kormánynak kell eldö nteni, hiszen ha nem fogadja el a határon túli egyes ajánló szervezeteket, akkor a magyar igazolvány kiadásának mechanizmusa államigazgatási szempontból teljességgel kezelhetetlenné válik, hogy csak egy mozzanatot itt aláhúzzak. Tehát az ajánló szervezetek nek egyébként az ilyen hangsúlyos szerepeltetése a
