Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3507 mert igazából ez volna a diszkrimináció, hanem a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket egyenlően kellene elosztani. Ezzel kapcsolatosan ellenvetés fogalmazódott meg a kormány részéről, hogy eg y pályázati elbírálás számára eleve kötelező feltételt megszabni nem lehet. (11.40) Formailag tehát igaz és én elfogadom a kormány álláspontját, de a cél szempontjából kétségtelen, hogy nagyonnagyon káros volna, ha önkényessé vá lna annak az elbírálása, hogy a megfelelő feltételek között élő szülők gyermekei kapnak vagy nem kapnak, ha ez esetleges önkényes elbírálás eredménye lenne. Erre szeretném felhívni a kormány figyelmét, hogy itt is talán érdemes volna továbbgondolni, hogyan lehet áthidalni a pályáztatás és az alanyi jogú szándék között húzódó feszültséget. Köszönöm szépen. Ezek volnának a megjegyzéseim e vitaszakaszban. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre kért szót Bauer Tamás képviselő úr. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Csak az késztetett szólásra, hogy Kelemen András képviselő úr ezzel a szülőföldön nyújtandó oktatási támogatással azt a kifejezést használta, hogy minden szülő, minden család. Azt hiszem, ön is tudja, hogy e z nem igaz, hiszen ez csak azok számára hozzáférhető, ahol van olyan iskola. Azok számára, akik ennél kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mert nincs számukra hozzáférhető iskola, szórványban vagy más okból, azok ehhez a támogatáshoz nem juthatnak hozzá. Ez t ehát tipikus példája annak, hogy a kedvezőbb helyzetben levőt támogatja a magyar állam, a kedvezőtlenebb helyzetben levőt pedig nem támogatja a magyar állam. Ez az egyik oka annak, amiért én a magam módosító javaslatában ennek a formának az elhagyását java slom, be kell vallanom. Külön szépséghibája ennek a támogatásnak, hogy arra van szükség hozzá, hogy Budapesten a magyar Oktatási Minisztérium készítsen el és feltehetően tegyen közzé egy listát arról, hogy az egyes szomszéd országokban mely iskolákat tekin ti magyar nyelvű oktatást folytató iskolának. Ez nyilvánvalóan cáfolja az államtitkár úrnak azt az állítását, hogy ennek a törvénynek nincs exterritoriális hatálya, mert ha Budapesten döntik el, hogy Erdélyben melyik iskola minősül a törvény hatálya alá ta rtozónak, akkor ez bizony exterritoriális valami - tehát ez egy teljesen abszurd forma. És azt a pénzt, ami van, nyilván nem helyes ilyen módon, ilyen, kifejezetten a rászorultakkal szemben a kevésbé rászorultakat preferáló módon fölhasználni. Az más kérdé s, hogy a Fideszben ez általános elv, nemcsak a szomszéd országok magyarságánál, hanem a magyarországi magyarságnál is, hogy a kevésbé rászorulót támogatjuk, a jobban rászorulót meg háttérbe szorítjuk. Úgyhogy ez logikus. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy G éza) : Két percben megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvalóan a most vitatott támogatásnak egy világos célja van. Nem egyszerűen és általánosan egy szoci ális támogatás, hanem a támogatással azt akarja erősíteni ez a törvény, hogy ahol van magyar iskola és van lehetőség, ott a megfelelő feltételekkel gyermekeiket magyar iskolába járatók kapják ezt a támogatást. Sajnálatos, hogy ezzel nyilvánvalóan nem tud m indenki élni. Engem Bauer Tamás okfejtése kicsit arra emlékeztet, hogy amikor a Fővárosi Közgyűlés tagja voltam - a példa hasonló lesz , fölmerült a metrószakaszjegy bevezetése. Ottani képviselőtársai azzal érveltek a metrószakaszjegy ellen, hogy ne vezes sük be, hiszen az autóbuszokon nincs meg
