Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
3492 Köszönöm a figyelmet. (Egy hang az MSZP soraiból: Olvassa el! - Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre kért szót Lezsák Sándor képviselő úr. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Vojnik Mária képviselőtársamnak nem kell engem meggyőznie a buzgalmáról és arról a tisztességes hozzáállásról, amelyet valóban tanúsítanak. Már korábban megfoga lmaztam, hogy én megkülönböztetem, igenis megkülönböztetem ilyen szempontból az ellenzéket, és talán tapasztalni is lehet, hogy több olyan korrekciós javaslatot fogadott el a kormányzat, amelyet szocialista képviselőtársaim fogalmaztak meg, például Bazsa k épviselő úr korrekciós javaslatát. Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót felszólalásra Tabajdi Csaba képviselő úrnak, MSZP. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvény neve is többszörös változá son ment keresztül: első, lánykori neve státustörvény volt, aztán lett belőle kedvezménytörvény, még most sem pontos ez a törvény, mert arról szól, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat. Ez a törvény nem erről szól, ez a szomsz édos országokban élő magyarok kedvezményeiről és támogatásairól szól. Egészen más kategória az, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szól a törvény, de akkor miért nincs benne az, amit joggal kértünk számon, hogy a határon túli magyarokat Trianon ó ta máig nem integrálták egyenjogú állampolgárként kellőképpen, méghozzá autonóm módon nem integrálták. Akkor benne kellene lennie az integrációnak és az autonómiának egyaránt. Benne kellene lennie annak, amit a kormány makacsul elutasít. Benne kellene lenn i a kétoldalú szerződéseknek; és amit aztán ép ésszel végképp nem lehet megérteni: mi baja van a kormánynak az Antallkormány idején megkötött magyarukrán kisebbségvédelmi egyezménnyel vagy a senki által nem vitatott magyarhorvát, magyarszlovén kisebbsé gvédelmi egyezményekkel? Hiszen a magyar nemzeti stratégiának, a határon túli magyarok védelmének ezek nagyon fontos összetevői. Mint ahogy a Szlovéniában elfogadott hasonló törvény igenis mer hivatkozni Szlovénia kétoldalú államközi kapcsolataira, ez a mo stani preambulum és ez a törvénytervezet egyáltalán nem foglalkozik ezzel. Ami a kérdéskört illeti: a személyi hatály a legbonyolultabb, a legkevésbé tisztázott eleme az egész törvénynek. Az előttünk folyó vita is mutatta, hogy bár egészen más következteté seket vonunk le, mint amit Bauer Tamás tett, de alapvetően aggályaiban rengeteg a valóságos elem, rengeteg az igazságos mag. Ezeket a problémákat mi is elmondtuk, és hogy a tévénéző is értse, mielőtt szakmai részletekbe bocsátkoznék, ma sem lehet tudni, e törvény alapján sem idehaza, hogy kik fogják kapni a magyar adófizetők támogatásából a kedvezményeket és a támogatásokat; nem tudják a határon túli magyarok, és nem tudják a többségi társadalmak sem, mert különben akkor nem tette volna azt az eléggé fura k ijelentést - nem értek vele egyet - Adrian Nastase román miniszterelnök, hogy majd hétmillió román lesz Erdélyben. (Közbeszólások az MDF soraiból: Magyar!) Vagyis tegnap egy találkozón Szarka László az egyik... - hétmillió magyar, bocsánat. Az nem bántaná; 7 millió román már van, amiatt Adrian Nastase nem aggódna. Köszönöm a pontosítást. Tegnap egy találkozón vettünk részt Németh államtitkár úrral az Európa Klubban, ahol Szarka László, az egyik legnevesebb magyar kisebbségkutató is úgy fogalmazott, hogy az alanyok jogilag korrekt kijelölése törvény alapján nem lehetséges.
