Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3489 részben pedig oly módon, hogy felülbírálhatja bizonyos konkrét esetekben az ajánlásokat. Úgy ítéljük meg, hogy ez a kontrollmechanizmus a visszaélés megelőzése érdekében elegendő. Bauer Tamás képviselő úr felvetéseire már részben válaszoltam. Én mindenféleképpen értékelem azt, hogy egy valóban alapos, koncepcionális alternatívá t fogalmazott meg, még ha valóban megfogalmazódhattak volna ezek az elgondolások néhány évvel hamarabb is. Az is mindenféleképpen figyelemre méltó, hogy ő nagyon következetesen próbálja meg a jogszabályban képviselni azokat az elveket, amelyeket megfogalma z. Alapvetően az én problémám az ő megközelítésével az, hogy mi nem látunk ellentétet a szomszédos országokkal való együttműködés és jószomszédi viszony, illetőleg a szomszédos országokban élő magyarok ügyének a hangsúlyos támogatása között. Ő valahogy min dig ellentétet próbál e két törekvés között találni, mi viszont azon vagyunk, hogy ennek a két törekvésnek az egységét próbáljuk meg a különféle törekvéseinkben megvalósítani. Az alapszerződések, képviselő úr, ne mondja, hogy a határon túli magyarokért szü lettek! Annak idején ezt önök sem mondták (Bauer Tamás: De!), hogy a határon túli magyarokért születtek az alapszerződések. Más okból születtek, amin lehet vitatkozni, hogy az helyes volt, vagy nem volt helyes. A határon túli magyarok egyébként ki is nyilv ánították, valóban, hogy ők ezzel a megoldással nem értenek egyet, de ettől még lehetett indokolt adott esetben ezeknek a szerződéseknek a megkötése, az önök szempontjából mindenféleképpen. Összességében én ebben a vitában azt tartom fontosnak, hogy próbál juk meg a határon túli magyarok támogatásának a célkitűzését és a jószomszédi kapcsolatépítést egységben kezelni. Mi a magunk részéről erre törekszünk. Ez a státustörvény valóban a határon túli magyarokról szól, de számos kormányzati intézkedés szól a szom szédokkal való együttműködésről. (10.20) Ön a munkavállalás példáját hozta föl. A munkavállalás területére is ez vonatkozik, hiszen a szomszédainkkal vannak munkavállalásra vonatkozó szerződéseink, és ezeknek a keretei között a többségi nemzetnek nyilvánva lóan alapvető elvárása, hogy ott semmiféle pozitív kisebbségi szempont ne érvényesüljön, és ott nem is érvényesül, hiszen kétoldalú szerződések alapján történik a magyarországi munkavállalás, és nem tudják egyébként sokszor a kontingenst tölteni. Mind Szlo vákiával, mind Romániával rendelkezünk ilyen szerződésekkel. Tehát, képviselő úr, én megértem, hogy nehéz elfogadni azt a szempontrendszert, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szól ez a törvény. Itt fontos mindegyik eleme ennek a célkitűzésnek. A szomszédos országokra próbáljuk vonatkoztatni, említettem, hogy miért, a nagyvilágban élő magyarokra hogyan tekintünk, hogyan próbáljuk az ő problémáikat más eszközökkel kezelni, és hogy miért a magyarokra helyezzük ebben a törvényben a hangsúlyt. Eljött az ideje, hogy a magyarokra is egyszer helyezze a Magyar Köztársaság a hangsúlyt, nem feledkezve meg a jószomszédi kapcsolattartás fontosságáról. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr . Több kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Mindenekelőtt két rövid észrevétel ahhoz, amit Lezsák képviselő úr, illetve az államtitkár úr mondott. Lezsák képviselő úr azt mondja, hogy az SZDSZ álláspontja a kormánynak azzal a törekvésével áll szemben, hogy a magyar állam segítsen a szomszéd országokban élő magyarokon. Nem! Az SZDSZ álláspontja azzal áll szemben, hogy ilyen módon, ilyen kötöttségekkel, ilyen eszközökkel, il yen kockázatokkal tegye ezt. A mi javaslataink arra irányulnak, hogy más módon tegye ezt. Majd a második vitaszakaszban erre még visszatérek.
