Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3480 Ezért nem látok más megoldást ennek a problémának a kez elésére, mint ha kiküszöböljük a törvényjavaslatból azt, hogy az állami hatóság, adott esetben a magyar hatóság vagy akár a magyar hatóság által felhatalmazott szomszéd országbeli szervezet ilyen típusú döntéseket hoz, és ehhez a törvény hatályára vonatkoz ó rendelkezéseket kellett teljesen átalakítani. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvény tartalmaz, kénytelen voltam ebből a szempontból két részre bontani, és a törvény hatályát is két részre bontani, két típusú, a törvény hatályára vonatkozó rendelke zést javasolni ahelyett, amit a benyújtott törvényjavaslat tartalmaz. Azoknál a szabályoknál, kedvezményeknél, amelyek oktatással, kultúrával, tudománnyal, pedagógustovábbképzéssel és így tovább függenek össze, módosító javaslatom az ajánlás 345. pontjá ban arra irányul, hogy ezeket a kedvezményeket ne csak a szomszéd országokban élő magyarok, hanem minden külföldön élő nem magyar állampolgár magyar igénybe vehesse. Az a probléma, amit Kelemen András is tárgyalt a módosító javaslataiban és a fölszólalásáb an, ennek egy része, nagyon fontos része. Hiszen tudjuk, hogy hogyan vetette a történelem az egykori Csehszlovákia ma Szlovákiát képező részéből Csehországba a magyarokat. Tudjuk, hogy azok a kárpátaljai magyarok, akik magas szintű képzettséget akartak sze rezni magyar szakon, ezt a leningrádi egyetemen tehették meg, és így elvetődtek Kárpátaljáról, és egy részük ott is maradt Oroszország különböző tájain. Tudjuk, hogy Jugoszlávián belül is milyen volt a mozgás. A benyújtott törvényjavaslat azonban különbség et tesz, mert hiszen ha valaki Jugoszláviában a Vajdaságból Horvátországba vagy Szlovéniába, vagy Szerbiába került, az alanya a javaslatnak, ha BoszniaHercegovinába került, akkor nem, pedig vannak szarajevói magyarok is. És ugyanez vonatkozik a Csehország ba került magyarokra. De egy másik különbségtétel: a Bécsben élő emigránsokra a törvényjavaslat kiterjed, a Münchenben élő emigránsokra a törvényjavaslat nem terjed ki. (9.40) Ezek értelmetlen, indokolhatatlan különbségtételek. És az én javaslatom ezért ar ra irányul, hogy minden, nem Magyarországon élő nem magyar állampolgár magyarra vonatkozzanak a törvényjavaslat azon rendelkezései, amelyek oktatással, kultúrával, tudománnyal, pedagógusképzéssel kapcsolatos kedvezményeket tartalmaznak. Gondolok itt példáu l a határon túli iskolákra - miért kellene nekünk csak a szomszéd országban élő magyar iskolákat támogatni, és adott esetben egy Bajorországban vagy bárhol másutt lévő magyar iskolát miért ne kellene támogatni? Az, aki ott járatja a gyerekét magyar iskoláb a, miért ne juthasson hozzá ugyanahhoz, mint az, aki adott esetben Szlovákiában, Romániában vagy a mai Jugoszláviában? Ez a javaslatom egyik része, és nem értem, hogy a kormány miért áll ellen ennek a módosító javaslatnak. A javaslatom másik része a 12., 1 3. pontban talán kevésbé magától értetődő, hiszen ott a foglalkoztatási, egészségügyi, utazási kedvezményekről van szó. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy foglalkoztatási szabálynál nemzeti hovatartozás, nemzetiségi hovatartozás alapján tenni különb séget - ez elfogadhatatlan. Milyen megoldás van a kormány előterjesztéséhez képest? Megítélésem szerint egyetlen megoldás kínálkozik: ha ezeknél a rendelkezéseknél elvonatkoztatunk a nemzetiségtől, és azt mondjuk, hogy a szomszéd országok állampolgárainak nyújtjuk ezeket a kedvezményeket, Ukrajna - amely egy hatalmas ország - Kárpáton túli területének állampolgáraira is kiterjesztve ezeket a kedvezményeket, bizony, nemcsak a magyarokra, hanem a román, szlovák, ukrán, szerb, horvát nemzetiségűekre is. Mit je lent ez, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy a népek, a nemzetek közeledését szolgáló rendelkezést hozunk, azt gondoljuk, hogy a magyar határon három hónapig munkavállalással átjáró románnak, szlováknak is biztosítjuk azt a kedvezményt - nem olyan nagy ez a kedvezmény valójában , mint a magyarnak. Arra hivatkozott a kormány, hogy itt ki akarja fehéríteni a feketemunka vállalását a szomszéd országokból itt munkát vállaló magyaroknak; talán az itt munkát vállaló ukránoknak, románoknak a magyarország i építkezéseken való munkavállalását is érdemes lenne kifehéríteni, legálissá tenni,
