Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár:
3473 szervezett magyarországi munkavállalása ellehetetlenült. A külföldiek magy arországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/99. számú szociális és családügyi miniszteri rendelet alapján ugyanis minden egyes külföldi diáknak egyéni munkavállalási engedélyért kell folyamodni, ami több okból is nehézkes. Elsősorban: az engedély ezési procedúra túl hosszú, több hónapig tart; amikor az eljárást el kellene indítani, még nem lehet tudni, hogy hány diák foglalkoztatására lesz lehetőség, hiszen a mezőgazdasági idénymunkák mennyisége nagyban függ az időjárás szeszélyeitől. A diákok szám ára az eljárás az időn kívül pénzbe is kerül egy olyan időszakban, amikor még egyáltalán nem lehet garantálni foglalkoztatásukat. Másodsorban: ha mégis meghatároznák a szükséges létszámot, az engedélyezés kezdete, illetve a beutazás közti igen nagy időinte rvallum miatt a pontos névsor megadása lehetetlen. Harmadsorban: a legnagyobb probléma a rendelet értelmezése, a foglalkoztatás tekintetében van. A rendelkezés 3. § (1) bekezdése alapján ugyanis egyéni munkavállalási engedélyt akkor kell kiadni ha a) a fog lalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett; b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető magyar munkaerőt, aki rend elkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkarőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel; c) a külföldi megfelel a b) pontban meghatározott alkalmazási feltételeknek. A diákokat foglalkoztatni akaróknak tehát érvényes munkaerőigénnyel k ell rendelkezniük, ami azt jelentené, hogy a diákmunkaerőre vonatkozó igényeket be kell jelenteni a munkaügyi központoknak, ahol, mint tudjuk, nem diákok nyári munkavállalásával foglalkoznak, sőt, a diákmunkaerő nem is tartozik a munkaügyi központok ügyfél körébe, így érthetetlen, hogy miért van szükség az engedélyezési procedúrára. Ez a jogi probléma különösen is érthetetlen most, amikor a határon túl élő magyarok helyzetét a parlament törvényi úton kívánja rendezni. Érthetetlen ez azért is, mert olyan isko lák diákjai nem tudnak bejönni ebben az évben az anyaországba, ahol az iskola, illetve a munkaadó kapcsolata több évre visszanyúlik. Főleg erdélyi magyar diákokról van szó. Valószínű, hogy ez a helyzet csakis valamilyen kodifikációs hibából eredhet, hiszen elképzelhetetlen, hogy szándékosan akarná megnehezíteni a határon túl élő magyarok helyzetét valaki is. Olyan gyors intézkedésre lenne szükség, hogy a diákok még ebben a nyári szünetben jöhessenek dolgozni, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. Ha nem így lesz, a külföldi diákok nélkül a kézimunkaerőigényes mezőgazdasági munkák pótolhatatlan hiányt szenvednek. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Mádai Péter tapsol.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót a kormány ré széről Szakács Imre politikai államtitkár úrnak. Államtitkár úr! (9.10) DR. SZAKÁCS IMRE ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, abban egyetérthetünk, hogy a rendszervál toztatás során a gazdasági rendszerváltoztatásnál a munkaerőpiac is jelentősen változott. Olyan helyzet állt elő Magyarországon, amely korábban nem volt jellemző: a nagyfokú munkanélküliség. Nyilván minden kormány és minden állam megpróbálja megfelelő módo n szabályozni a belső munkaerőpiac rendjét, s ennek keretében természetesen ezt a mindenkori magyar kormányok is megtették.
