Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 28 (209. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DÖGEI IMRE (FKGP):
3450 gázüzemágat az állam önálló vállalatként fogja működtetni, akkor valahonnan ezt a veszteséget meg kell téríteni. Ezután már nem a MOL más területein lévő nyereségéből fogják ezt megtéríteni, hanem a költségvetésből fogják megtéríteni, hiszen egy veszteséges állami vá llalat veszteségét csak a költségvetésből lehet megtéríteni. Visszajutunk tehát oda, ahonnan sok évtizeddel ezelőtt megpróbáltunk elmenni, hogy a szocializmusban a szocialista vállalatok, iparvállalatok veszteségét az állam az adófizetők pénzéből finanszír ozza. Végül is tehát Mari néni, aki olcsóbban kapja a gázt, nem fog ezen nyerni, hiszen adóban, költségvetési befizetésekben ő fogja megfizetni ezt a veszteséget, csak nem annak az arányában, hogy mennyi gázt használ fel, hanem attól függetlenül, az egész ország. Visszajutottunk a szocializmushoz, ezt hozta a Fideszkormány. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dögei Imre képviselő úr, Független Kisgazdapárt: "Hu llámzik a búzatenger, de kevés a boldog ember" címmel. Tessék, képviselő úr! DÖGEI IMRE (FKGP) : Mélyen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Hullámzik a búzatenger, de kevés a boldog ember. Én úgy érzem, ez a mondat kifejezi a magyar parasztság és a ma gyar mezőgazdaság mondanivalóját. Ekörül forgott évszázadokon keresztül a vita: meg vagyok elégedve vagy nem vagyok megelégedve? A búzát évszázadokon keresztül életnek is hívták. A magyar mezőgazdaság nap mint nap aggódva kíséri figyelemmel a búza árának a z ingadozását. Ez ma kevés vigasz, hogy jelenleg, amikor már nincs, a tavalyi aszály következtében sokkal kevesebb volt a termés, 3700 forint körül van egy mázsa búza, még a takarmánybúza ára is. (18.00) Azonban a vidéket járva a jelenlegi aggódásnak van a lapja, óriási. Azért mondom ezt, mert emellett nem szabad elmenni, és inkább ezt a kérdést, amit most elmondtam ebben a címben, nem is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak szánnám, hanem az egész kormánynak, a Magyarországot vezérlő egység eknek, nyilván minisztériumoknak és természetesen rövidítve a kormánynak. Miért mondom ezt el? A búzának Magyarországon mindig óriási jelentősége volt, és most, amikor talán egy kicsit bővebb termés ígérkezik 2001ben, má r jelzik a kereskedők, hogy egyessel kezdődik a felvásárlási ár, ami megint csak nyugtalanítja a termelőket. Itt mindegy, hogy magántermelőről beszélünk, vállalkozó termelőről, nagyüzemről - ha még van ilyen, mert van ilyen is , állami gazdaságról, minden kiről. Vagy nem akarjuk meghallani ezt az óriási segélykiáltást? Mert ez segélykiáltás. Miért mondom ezt? Amikor a búza ára a felvásárlásnál 20002500 forint körül mozog majd, még akkor is nulla ahhoz képest, hogy 1520 ezer forint egy mázsa kenyér. Miért mondom ezt el? Nemrégen került a kezembe egy 19394041es statisztika, amely az akkori búzaárat 2024 pengőben határozta meg, illetve jelezte. Tessenek számolni, hogy ez mit jelentett akkor! Egy ipari munkásnak, egy mezőgazdasági munkásnak a bére 2 pengő körül mozgott 1940ben. Hasonlítsuk össze az akkori búzaárat és a béreket! Ha most modern mezőgazdaságról beszélünk, többet termel ma már a mezőgazdaság egy hektáron, mint abban az időben - abban az időben a 182022 mázsás termés katasztrális holdanként j ó termésnek és jó eredménynek bizonyult. Most ezt valamennyivel már megelőztük, azonban ez elgondolkodtató. Akkor egy mázsa búzából - úgy tartja a szájhagyomány, és élnek még azok az emberek, akik most 7080 évesek vagy még előbbi évjáratúak és emlékeznek rá - nyugodtan felöltöztettek egy embert. Ma ez nem megy.