Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 28 (209. szám) - Bejelentés képviselői üléshely megváltozásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - GLATTFELDER BÉLA, gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János):
3402 olyan drágán készülnek, mint az országos átlag. Vajon hogyan lehetséges ez? Hová vándorol a sok p énz? Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1996os expó lemondásával a szocialistaszabad demokrata kormányzat felbecsülhetetlen kárt okozott Budapestnek és az egész országnak. Ezzel ellentétben a polgári kormány az elmúlt három é vben megmutatta, hogy merni kell vállalkozni, az ország polgárainak alkotókedvére építve semmi sem lehetetlen. Ennek bizonyítéka, hogy épül a Nemzeti Színház, az új sportcsarnok, olimpiát tervezhetünk, új hidak, autópályák létesülnek, megindult az árvíz sú jtotta beregi vidék árvíz utáni újjáépítése, és sorolhatnám a példákat. A vidéket járva tehát szemmel látható a fejlődés, új épületek, elkerülő utak, tiszta közterületek és általános fejlődés. Miért csak az ország kirakatában, Budapesten tűnnek utópiának e zek a célok? Köszönöm a tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. Megadom a szót Glattfelder Béla államtitk ár úrnak. GLATTFELDER BÉLA , gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kétségtelen, hogy az expó megrendezése óriási lehetőségeket kínált annak idején Magyarország számára (Közbeszólások az MSZ P és az SZDSZ soraiban.) , azonban akkoriban, pár évvel a rendszerváltást követően, még sokan úgy vélték, hogy Magyarország még nem kellően erős ahhoz, hogy egy ilyen nagyszabású nemzetközi rendezvénynek a házigazdája lehessen. Nemcsak erről volt szó akkor, hanem az önbizalom is hiányzott. Gondoljunk arra, hogy a Bokroscsomag előtti időben járunk, és ez az önbizalomhiány vezetett többek között ahhoz, hogy akkoriban a gazdaság teljesítménye nem nőtt, hanem csökkent, az infláció nem csökkent, hanem nőtt, és a munkanélküliek száma is egyre növekedett. Ma az ország helyzete sokkal jobb, ma Magyarország kilátásai lényegesen jobbak, mint annak idején voltak, így tehát ma sokkal megalapozottabban, bátrabban és nagyobb önbizalommal készülhetünk egy nagy jelentőségű nemzetközi rendezvény megszervezésére, megrendezésére. Egy ilyen rendezvény azonban Magyarország számára nemcsak lehetőségeket, hanem feladatokat is kínál. De egy ilyen feladat végrehajtása számos előnyt is jelent számunkra, hiszen minden bizonnyal új munk ahelyek fognak létrejönni, növekszik a hazai vállalkozások lehetősége, a megrendeléseik bővülni fognak, és Magyarország a nemzetközi turisztikai térképen megerősítheti a helyét. (14.30) Szeretném elmondani, hogy a Gazdasági Minisztérium által koordinált Sz échenyiterv már több olyan elemet tartalmaz, amely úgy fogható fel, mint ami előkészíti az olimpia megrendezését. (Dr. Kis Zoltán: Úgy van!) A Széchenyiterv egyik legfontosabb fejlesztési iránya éppen a turizmus fogadási feltételeinek javítását tűzte ki célul, konferenciaközpontok, szállodák, panziók épülnek, de nem feledkeztünk el a fizikai, közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről sem, így többek között a közúti hálózat bővítéséről, fejlesztéséről. Más minisztériumok, mint például az Ifjúsági és Sportm inisztérium stadionfejlesztési programot fogalmazott meg. A jövőben arra törekszünk, többek között éppen azért, hogy az ilyen feladatoknak is meg tudjon felelni Magyarország, hogy a Széchenyitervet egy Budapestfejlesztési alprogrammal egészítsük ki. Kére m képviselő urat a válaszom elfogadására, és mindezeknek a végrehajtásához a tisztelt Ház támogatását. (Kovács Kálmán: Mikor szavazzunk?) Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
