Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz):
3248 A következő: az is szerencsétlen dolog és szakmailag nem fogadható el, hogy a korábbi évek támogatási adatait úgy hasonlítja össze valaki, hogy nem veszi figyelembe egyrészt az inflációt, másrészt azt, hogy azokban az években Magyarország gazdasági helyzete milyen volt. ( Tóth István: Ah!) Itt már elhangzott Korózs Lajostól, hogy 1994ben nem az volt a fontos ebben az országban, hogy vajon milyen célra milyen forrásokat fordítunk, hanem az volt a fontos, hogy máról holnapra hogyan tud az ország egyenesbe kerülni, hogyan tud megküzdeni azzal a teherrel, amely terhet Magyarország akkori kormánya az előző kormánytól megörökölt. Mint ahogyan megörökölt egy másik terhet is, és azt gondolom, a pontossághoz ez is hozzátartozik, nevezetesen: koncessziós autópálya ügyében nem 1994 ut án köttettek szerződések, hanem az 1994 előtti kormány írt alá szerződéseket. Ezeknek a szerződéseknek a betartása a jogfolytonosság jegyében minden következő kormány kötelezettsége. (18.50) És az, hogy most - itt Balsay úr hivatkozott rá - ennek a kormány nak sikerült kivásárolni egy koncessziós társaságot abból a jogából, amit annak idején a szerződés számára biztosított, az megint csak annak tudható be, hogy 1995 után Magyarországon olyan gazdaságpolitika folyt, amely lehetővé tette azt, hogy a magyar gaz daság lényegesen jobban fejlődjön, mint a környező gazdaságok 1997től folyamatosan (Tóth István: Ez nem lehet igaz!). Lehetővé tette azt, hogy a magyar költségvetésbe többletbevételek folyjanak be, és ez a többletbevétel tette azt lehetővé a jelenlegi, Fi desz által dominált kormánynak, hogy meg tudja tenni azt a koncesszióstársaságkivásárlást, ami bekövetkezett egy évvel ezelőtt vagy másfél évvel ezelőtt. Tehát azt kérem csak képviselőtársaimtól, hogy akkor, amikor összehasonlítanak bizonyos dolgokat, veg yék egyrészt figyelembe az inflációt, vegyék figyelembe azt, hogy más jogcímeken is történtek támogatások különböző ágazatokban, és vegyék figyelembe azt, hogy nem lehet 1995öt és 1999et ilyen alapon összehasonlítani, mert '95ben sajnálatos módon - a mi legnagyobb sajnálatunkra, ezt elhihetik nekem, az akkori kormánypártiak legnagyobb sajnálatára - Magyarországon olyan kényszerhelyzet volt, amelyben nem az volt a kérdés, hogy hová osztjuk el a többletet, hanem az volt a kérdés, hogy honnan fizetjük vissz a azt, amit muszáj visszafizetni ennek az országnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólások következnek megint csak. Borkó Károly képviselő urat illeti a szó. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! - illetve uraim, bocsánat. Veres János képviselő úr hozzászólása inspirált arra, hogy én is hozzászóljak. A munkanélküliséggel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a tavalyi évben több mint 200 ezer fővel többen dolgozt ak ebben az országban, mint az azt megelőző időszakban. Senki nem mondja, azt gondolom, és nem is mondhatja, hogy a munkanélküliség Magyarországon ma nem probléma, nem téma. Mind a kormány, mind pedig a parlament is azon munkálkodik, hogy ebben az országba n minél többen dolgozzanak. Számtalanszor előkerül az a kérdés a szocialista képviselők között, hogy a munkanélküliségi ráta nem felel meg a valóságnak. Szeretném képviselőtársamnak is jelezni, hogy ezeket a mutatókat az Európai Unióba n megszokott módon méri a KSH. Tehát ha ez a mutató nem valós, akkor valószínűleg az Unióban sem valós alapon mérik a munkanélküliséget. Valóban magas az inaktívak aránya az aktív népességhez viszonyítva, hiszen hozzávetőleg ötmillió aktív korú polgár él e bben az országban, és sajnálatos módon alig négymillió embernek van ma munkája. Az, hogy ez így van, nemcsak a kormány felelőssége, hanem a saját házunk táján is körbe kell nézni. Hiszen például ahhoz, hogy ez a mutató így alakul, az is hozzájárul, hogy ad ott esetben a megyei területfejlesztési tanácsok olyan döntéseket hoznak - amit egyébként a gazdasági
